Felhasználói eszközök

Eszközök a webhelyen


passport:rozsdasodo_uragyuk

Rozsdásodó űrágyúk

A HARP projekt (High Altitude Research Project) ami nem tévesztendő össze a másik HAARP projekttel  (High-Frequency Active Aural Research Program) egy közös kezdeményezés volt az Egyesült Államok és Kanada részéről a hatvanas években, hogy ballisztikai eszközökkel szállítsanak tárgyakat a felső légkörbe, és még azon is túl, az űrbe.

Az egyik ágyú Barbados szigetén még mindig az eget kémleli, fotó: Lespaulsupreme

A projekt alapötlete bennem rögtön gyerekkori emlékeket ébresztett, elnézést a kissé infantilis kitérőért, de mindjárt komolyan folytatom, becsszó.

Egyrészt Jules Verne Utazás a Holdra (1865-ös) regénye jutott eszembe. Vernének ebben a regényében egy tüzérklub unatkozó tagjai viszik véghez ugyanezt a projektet, de úgy, hogy az ő lövedékük még utasokat is szállított egy Hold körüli útra. Ja, igen, és ebből a regényből forgatták a világ talán első sci-fijét is, 1902-ben.

Jules Verne szerint az űrágyú egy rézmetszeten

Aztán persze eszembe jutott a Gyalogkakukk kojotája (apropó, volt valaki, aki időnként nem szurkolt egy kicsit a prérifarkasnak, hogy az agyament ötletei nyomán jusson már némi élelemhez végre?). Nos, az alábbi kép talán elárulja, hogy miért ő jutott eszembe erről a projektről

(Ok, elismerem, a képen egy rakéta van és nem lövedék, de ezt kérem tudja be annak, hogy nem volt kedvem a neten más kép után keresgélni.):

a prérifarkas a - szigorúan csak ACME gyártmányú - rakétával

Node vissza a múltba, egész konkrétan 1961-be.

A projekt egy meglehetősen ellentmondásos, de egyben nagyon sikeres (más források szerint simán csak őrült) ballisztikai mérnök, Gerald Bull lobbizása nyomán szökkent szárba. Bull szaktekintélyét az 50-es évek nagy sebességű elfogórakéta-programjain, illetve a CARDE (Canadian Armament and Research Development Establishment) anti-ballisztikus rakéta (ABM) és interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM) programjain szedegette össze.

Azzal az ötlettel állt a kormányzatok elé, hogy a rakétahasználat költségének a töredékéből lehetne egy túlméretezett ágyúból persze szintén túlméretezett „lőszerekben” árut szállítani az űrbe. Nyilván a kilövéskori eszméletlen gyorsulás azért rendesen lekorlátozta volna az így szállítható tárgyak körét.

a kilövés pillanata, fotó:?

Az első két ágyút Barbados szigetén, a Seawell repülőtér mellett építették meg. Először egy 50-es kaliberű (20,3 m hosszú), majd egy 100-as (40,6 m hosszú), 16„-os (406mm-es) űrméretű ágyúval kísérleteztek. A végleges változatot az arizonai Yuma-ban állították fel, ez szintén 16 inch-es volt.

Végül ezzel az ágyúval sikerült 1966-ban egy 180 kilós Marlet–2 lövedéket 7560 km/h-s kezdősebességgel 180 km (más forrás szerint csak 93 km) magasságba kilőni, ami máig (vagy legalábbis 2013-ig) világrekordnak számít.

Ebben az időszakban viszont az USA vietnami háborúja révén a kanadai és USA kapcsolatok a mélypontra jutottak, Kanada kilépett ebből a közös projektből is, ami gyakorlatilag a HARP végét is jelentette.

Az adófizetők zsebén végül is 10 millió dollárral könnyített ez a projekt. Bár Bull szerint a kísérlet eredményes volt, a kezdősebesség az összes kilövés esetén jelentősen elmaradt az elvárttól.

A két űrágyú a barbadosi susnyásban, fotó: Lespaulsupreme

Bull soha nem hagyott fel találmányával, annak egy továbbfejlesztett változatát, a GC 45-öt végül eladta Dél-Afrikának és Iraknak is. A GC-45 egy 155mm-es, L/45 csőhosszúságú vontatott ágyútarack volt, a HARP-hoz annyi köze van, hogy a HARP-nál is használt és kikísérletezett megoldásokat felhasználó speciális lőszerrel közel 40km-es lőtávot tudott. Az Egyesült Államok hatóságainak persze nem tetszett ez a bolt, a feltalálót illegális fegyverkereskedelem vádjával egy pár hónapra bevarrták a rácsok mögé.

Szabadulása után Brüsszelben telepedett le, és kereste tovább ötletének finanszírozási lehetőségeit – így botlott bele szerencsétlenségére Szaddam Husszein-be. Az egykori iraki elnök (diktátor) Bull projektjének (Bablinon projekt) finanszírozásáért cserébe azt kérte, hogy a feltaláló csiszolgasson egy kicsit a Scud rakétáján, mert azzal nem igazán tudta elérni Irán és Izrael távolabbi célpontjait.

Ez az együttműködés persze rögtön leverte a biztosítékot Izraelben, így, egészen biztos, hogy a Moszad tevékenységétől teljesen függetlenül 1990. márciusban holtan találták Bullt a brüsszeli apartmanjában - halálát ólommérgezés okozta; öt golyót eresztettek kivégzői a fejébe.

Gerald Bull balra (1928 - 1990), a Moszad célkeresztjében, fotó: M. Wade 

Mindenesetre barbadosi ágyúi túlélték őt, továbbra is ott árválkodnak a reptér végében, a susnyásban. Az Atlasobscura oldal külön felhívja a Barbadosra tévedő és az ágyukra kíváncsi látogatók figyelmét, hogy a látogatáshoz engedély szükséges, mert azok egy máig aktív lőtéren találhatók.

Szóval, ha esetleg véletlenül (de tényleg csak véletlenül) arra téved, csak óvatosan, lehet, hogy arrafelé még lőnek.

google.maps

szerző: Vámos Sándor

Továbbra is keresek megjelenési lehetőséget az írásaim számára. Ha esetleg van ötleted, ne késlekedj és osszd meg velem! Elérhetőségeim az Impresszumban találhatók.

A passport.blog jelenlegi egyetlen megjelenési lehetősége a Facebook. Ha értesülni szeretnél az új bejegyezésekről, kövesd a Bolyongó Facebook oldalt.

Eddigi bejegyzések a bolyongó.hu-n

Az összes bejegyzés ABC-be rendezett indexe itt található.

A bejegyzések időrendben:

Bejegyzések: 175..151
Bejegyzések: 150..126
Bejegyzések: 125..101
Bejegyzések: 100..076
Bejegyzések: 075..051
Bejegyzések: 050..026
Bejegyzések: 025..001

A passport.blog tag-jei itt találhatók felhő fomában. A tag-ek a bejegyzésben felbukkanó kifejezések és szavak. Ezekkel több bejegyzés is összeköthető.

Az oldal látogatottsági adatai:
Ma: 1 / Tegnap: 1 / Összesen: 1309

2022/04/05 20:27

Források

passport/rozsdasodo_uragyuk.txt · Utolsó módosítás: 2021/04/13 21:47 (külső szerkesztés)