Néha elábrándozok, miután beérek a munkahelyemre, és az e-mailek, határidők és review-k végtelen áradata fogad, hogy mi lenne, ha..

Ha el lehetne húzni valahová, a világ végére, vagy talán még azon is túl, leszarni ezt az egész mókuskereket, birkákat tartani (itt a négylábúakra gondolok), és egész nap azt lesni, hogy a birkák elkocognak jobbra, majd egy fél nap elteltével balra, vagy valami ilyesmi. Ahogy egy városi aszfaltszökevény elképzeli a vidéki idillt.

És itt a remek lehetőség: igaz, nem birkákkal, hanem tehenekkel (jó, oké, szarvasmarhákkal) van tele a birtok, de tényleg a világ vége után található két sarokkal, pardon, két bozótossal, Ausztráliában.

Az ára valóban egy kicsit húzós, jelenleg 222 millióért kínálják a birtokot, ami persze forintban sem lenne kevés, de sajnos, euróban adták meg ezt az árat. A telek nem egybefüggő, több „kisebb” részből áll össze, de nem hinném így se, hogy a szomszédokkal túl sok összezördülés adódna a hangos zene, vagy a telekhatárt jelző bukszusokat konzekvensen lehugyozó Buksi ügyében.

A telek (telkek) összesen 101.411 négyzetkilométert tesznek ki, ez kicsit nagyobb, mint Magyarország (93.036 km²) összterülete. Az árba beleszámolták a területen található ranch-eket és a 160 ezer szarvasmarhát is. Így már a hülyének is megéri. Itt található az Anna Creek Station is, ami a maga 23 ezer négyzetkilométerével (kb. negyed Magyarország) a világ legnagyobb marhatenyésztő farmjának számít.

A telkek Közép-Ausztráliában („Outbacks Australiens”) terülnek el, ahol a helyi népsűrűség nem túl magas, a farmokon nagyjából 150 ember dolgozik, többségükben cowboyok. Ez nagyjából azt jelenti, mintha Magyarországot 150 ember próbálná egymás között egyenlően (és nem testvériesen) felosztani.

A területre nagyjából harminc vételi ajánlat érkezett, melyeknek fele helybeli, a többiek pedig Kínából, az USA-ból, Kanadából, Svájcból, Angliából és Dél-Amerikából jelezték vásárlási szándékukat.

Sidney Kidman 1857-ben született az ausztrál Adelaide-ban. Hat hónapos volt, amikor apja elhunyt, és 13 éves korában vette meg az első (fél szemére vak) lovát 2 fontért, amit aztán jó haszonnal tovább is adott. A későbbiekben nagyapjától örökölt 400 fontot, és belevágott a szarvasmarha- és ló bizniszbe.

1899-ben alapította meg a családi vállalkozását, az „S. Kidman and Co“-t, ami az első világháború idejére már milliárdossá tette. Sir Sidney Kidman 1935-ben hunyt el, hatalmas vagyont hagyva maga után a családjára. Napjainkban családja 124.000 km² területtel rendelkezik Ausztráliában.

Azt, hogy a család miért akar „megszabadulni” a hatalmas birtoktól, megoszlanak a vélemények. Sokak szerint készpénzhez akarnak jutni, hogy a fennmaradó birtokaikat fejleszthessék.

Mások szerint a területen a talajvíz egyre elérhetetlenebb mélységekbe húzódik vissza, nem kis részben a marhatenyésztő farmok vízkiemelésének „köszönhetően”, így a szarvasmarha tartás lassan nem lesz gazdaságos a hatalmas, félsivatagos „Outback”-en.

A bejegyzés végére idelinkelem az egyik kedvenc – és részben Ausztráliában játszódó – filmem, a Wim Wenders -féle „A világ végéig” alapján összeszerkesztett klippet Peter Gabriel egyik legklasszabb számával, a „Blood Of Eden”-nel.

Hogy a klippben miért cipelik magukkal azt a repülőajtót, no meg hogy miért is kellett leszállni a repülővel a sivatag közepén; a filmből kiderül. E heti filmajánlómat is ezzel le is tudtam.

Die Welt: Grundstück zu verkaufen, größer als Österreich (német) 
Wikipedia: Sidney Kidman (német)

Bejegyzésmegtekintések száma: 1576