bolyongó

Ez az oldal csak olvasható. Megtekintheted a forrását, de nem változtathatod meg. Ha úgy gondolod, hogy ez helytelen, kérdezd az Adminisztrátorokat!
====== Kozmosz 954 ======

A 70-es években a világ még a nukleáris energia mindenhatósága mellett tette le a voksát. Tervek születtek urán-üzemű buszokra és vonatokra se, de szerencsére ezek az agyament ötletek nem hagyták el a tervasztalokat -- a nyugati világban (Persze a szovjetek eközben [[passport:az_elhagyott_szovjet_nuklearis_vilagitotornyok|a távoli világítótornyaikat is nukleáris üzeművé alakították át]]).

Ellenben a nukleáris üzemű műholdakkal.

Itt rögtön egy pillanatra meg kell állni a történetben, ugyanis vannak esetek, amikor a nukleáris hajtás igenis indokolt a műholdak számára. Azok a szatellitek, melyek a naprendszeren kívülre készültek, egy idő után kikerülnek abból a naptávolságból, ahol a szolár-cellák még üzemképesek lehetnek.

{{ passport:voyager_1.png |A Voyager-1 RTG-je plutónium-238-at használ üzemanyagként. Fotó: unboxholics.com}}

Ezekbe, a mély-űrbe tartó eszközökre -- ilyenek például a **Voyager**-ek -- egyértelműen a napenergiától független nukleáris üzemeltetésű **RTG**-ket (//radioizotópos termoelektromos generátorokat//) kell telepíteni. Ezeknek viszont egy nagyon fontos tulajdonsága, hogy miután kikerültek az űrbe, nagyon kicsi esély marad arra, hogy valaha is visszakerüljenek a felszínre. Ellenben a Föld körül keringő társaikkal.

Az amerikaiak a nukleáris műholdprogramjukat 1961-ben a **Transit--4A** navigációs (és valószínűleg kém-) szatellittel indították útjára. Ennek az üzemanyaga **plutónium--238** volt, aminek előnyös tulajdonsága, hogy nagyjából 100 év a felezési ideje. Így, mielőtt a műhold (vagy legalábbis annak reaktora) visszatérése során elégne a légkörben, pár száz vagy ezer évig parkolópályára kell tenni a Föld körül.

Ez alatt az idő alatt a sugárzóanyag-tartalma nagyrészt lebomlik és kevésbé lesz veszélyes a környezetére. Nyilván így is sokkal komolyabb veszélyeket hordoz magában, mint a szolár-cellás társai, de a kor szellemének -- a //"nem félünk az atomtól"// dogmáinak -- ez így megfelelt.

===== Aztán jöttek a szovjetek =====
Akik mindig is ismertek voltak a környezettel (és embertársaikkal) szembeni alázatukról. Is. Ők is ráéreztek a technológia ízére, el is indították a **Kozmosz program**jukat.

Ennek keretében 1965 és 1988 között nagyjából 31 kém-műholdat, **RORSAT**-ot (//Radar Ocean Reconnaissance Satellite//) küldtek Föld körüli pályára **BES--5**-ös termoelektromos generátorokkal a fedélzetükön. A műholdakat ők is úgy tervezték, hogy azokról visszatérésük előtt leválasztották volna a reaktort és az parkolópályára állították volna a Föld körül, míg maga a szatellit a légkörbe való belépés után megsemmisült.

Ez így persze szépen hangzik, de volt (van) egy //„apró”//, olyan oroszos csavar a történetben: Technikai okok miatt a plutónium--238 helyett **urán--235**-tel töltötték meg a BES-eket. Ennek pedig legalább egy komoly következménye volt (van). AZ urán--235-nek **a felezési ideje 703,800,000 év**.

Magyarul hiába állítják ezeket parkolópályára, egyszer úgy is le fognak onnan hullani, és a radioaktív tartalmuk emberi időben mérve soha nem fog eltűnni. Persze az ún. tudósok azzal érvelnek, hogy ezek az időzített bombák stabil pályán keringenek itt, a fejünk fölött, de az űrszemét egyre kritikusabb mennyiségéről ilyenkor jótékonyan megfeledkeznek.

Két ilyen tárgy ütközése -- mint a billiárdgolyók az asztalon -- komoly pályamódosulásokhoz és egyre szaporodó törmelék-mennyiséghez vezethet, lásd: [[passport:a_kessler-szindroma|A Kessler-szindróma]]

===== Kozmosz–954 =====
A **Kozmosz--954** felderítő-műholdat 1977. szeptember 18-án indították a bajkonuri Kozmodrómból egy Ciklon--2 hordozórakétával. Feladata az óceán forgalmának a figyelése volt, különös tekintettel a nukleáris tengeralattjárók forgalmazására. Elektromos rendszereit egy BES--5-ös termoelektromos generátor hajtotta meg, mely nagyjából **50 kg urán--235**-öt tartalmazott.

{{ passport:kozmosz_1.png |Kozmosz–954}}

1977. december közepén az //Atlanti-óceán Légiközlekedési Védelmi Parancsnoksága//, ahol a műhold az **10361** katalógusszámot kapta, felfigyelt arra, hogy a Kozmosz--954 hibás manővereket hajt végre. A titkos találkozók során a szovjetek elismerték, hogy elvesztették az irányítást a szatellit felett, ráadásul a gyorsan süllyedő műholdról a reaktort nem sikerült leválasztaniuk, így az is hamarosan be fog lépni a Föld légterébe.

Annak ellenére, hogy nagyjából előre lehetett számolni azzal, hogy hol fog földet érni a meghibásodott szerkezet, az érintett lakosság tájékoztatását mind az amerikai mind a kanadai hatóságok elmulasztották és a baleset tényét mindvégig titokban tartották (az, hogy a szovjetek mélyen hallgattak az ügyről, természetes volt és napjainkban is az).

A potenciális becsapódási helyek; Miami, Detroit, Chicago lakóinak fogalma sem volt, hogy milyen orosz rulett zajlik a fejük felett. Végül -- rendkívül szerencsés körülmények között -- a Kozmosz--954 1978. január 24-én (GMT idő szerint) 11:53-kor lépett be a légkörbe Kanada jórészt lakatlan területei fölött, és elégése nyomán nagyjából egy 800 kilométeres sávon hagyta ott a nyomait a Great Slave-tótól a Baker tóig.

{{ passport:kozmosz954_1.jpg |A műhold becsapódási zónája, forrás: HistoricWings.com}}

A kanadai és amerikai kormányzat mentesítő programot indított „**Morning Light**” néven, de ez a hatalmas és feltáratlan terület okán eleve kudarcra volt ítélve. Összesen 65 kg erősen radioaktív fémet sikerült a hatalmas erőfeszítések ellenére összegyűjteniük, miközben a műhold súlya 3,8 tonna volt (persze, ennek egy része elégett).

A becsapódási területen található a kedvelt horgász-paradicsom, a világ 9. legnagyobb tavának számító Great Slave tó -- nagy valószínűséggel ez is elnyelt némi sugárzó anyagot. Ráadásul urán--235 szóródott szét a térségben, mely még jó ideig sugározni is fog ott -- emlékeztetőül, a felezési ideje több, mint 7 millió év.

A kanadai kormányzat végül 6 millió dollárt követelt a Szovjetuniótól, de aztán kiegyeztek 3 millióban. Az egész történetet igazán nem kapta fel a világsajtó, gyorsan el is hallgattak az erről szóló híradások, mert ugye nincs itt semmi látnivaló.

**Pedig, de**, van bőven. Ugyanis egyrészt még legalább 30 hasonló reaktor kering a fejünk fölött -- legalábbis ennyiről tudunk -- és ezek nem fognak örökké ott maradni. Másrészt sajnos a szovjetek az oroszok azóta sem tettek le a világmegváltó nukleáris műholdas ötleteikről, pedig azóta az emberiség hozzáállása a technológiához -- nem utolsósorban Csernobil hatására -- gyökeresen megváltozott.

===== További, ismert nukleáris műhold-balesetek =====

1964. április 21-én az amerikai a **Transit--5BN--3** (részben) navigációs műhold indítása során Madagaszkár fölött felrobbant. A plutónium nyomai a légkörben kimutathatók voltak.

A **SNAP--10A** (OPS 4682) volt az amerikaiak (elismerten) egyetlen urán-üzemanyagú nukleáris műholdja, melyet 1965. április 3-án indítottak. A pályára állás után 43 nappal a reaktora meghibásodott, jelenleg 1.300 km magasan kering ([[http://www.n2yo.com/satellite/?s=1314|itt követhető]]).

1968. május 21-én egy **Nimbus B--1** műhold indítása során az önmegsemmisítő rendszer aktiválódott. A műhold RTG-jét sértetlenül halászták ki Kalifornia partjainál.

1970. október 3-án, a földi irányítás a kilövés után elvesztette a kontrollját a **Kozmosz 367** fölött. Jelenleg nagyjából 1000 km-rel (600 mi) kering irányíthatatlanul a Föld fölött.([[http://www.n2yo.com/?s=4564|itt követhető]]).

1973 április 25-én a szovjet RORSAT egyik műholdja a kilövés során megsemmisült, darabjai Japán partjainál az óceánba hullottak. A radioaktivitás a légkörben kimutatható volt.

A **Kozmosz-1402** egy BES-5 reaktorral a fedélzetén 1983 február 2-án az Atlanti-óceán déli része fölött a légkörbe belépés után megsemmisült. A reaktort a műholdról nem sikerült leválasztani.

{{ passport:kozmosz_3.png |egy műhold elégése a légkörben, forrás: space.com}}

A **Kozmosz-1900**-at 1987 december 12-én indították Bajkonurból, és 1988 szeptember 30-án lépett vissza a légkörbe, de előzőleg a reaktorát sikerült parkolópályára állítani. Látszólag. Ugyanis a szovjetek beismerése szerint is 50 mérfölddel a tervezett pozíciója alatt állt pályára, és minden évben közelít a Föld felszínéhez, jelenleg kb. 710 km magasan kering ([[http://%20http//www.wolframalpha.com/input/?i=cosmos+1900|itt követhető]]).

2008 július 4-én a **Kozmosz-1818** néhány darabja rejtélyes módon belépett a légkörbe, annak ellenére, hogy ezek a műholdak magas pályán kerültek „elfektetésre”. A tüzetesebb megfigyelések alátámasztották, hogy a fényes gömbök valószínűleg nátrium-kálium (NaK) reaktor-hűtőfolyadék buborékok, amik apránként belépnek a légkörbe. Az, hogy ezek a „tárgyak” radioaktívak és ha igen, akkor mennyire, senki nem tud kielégítő választ adni.

//„Próbálom kitalálni, mi történhet most a RORSAT-okkal”// - modja Don Kessler, korábbi NASA szakértő. //„A RORSAT-okat 800 kilométeres (500 mi) pályán helyezték el, remélve, hogy a radioaktív üzemanyaguk idővel lebomlik.

Ez azonban az a térség, ahol ezek a leginkább ki vannak téve az űrszeméttel való ütközéseknek. Jelenleg a legtöbb ilyen törmelék a megfagyott NaK cseppekből áll, amik a RORSAT-okból szabadultak el 1990-et megelőző időszakban. Emiatt a szemét miatt a műholdak nem maradnak érintetlenül.

Az ütközések következtében még több NaK hűtőfolyadék szabadul el a RORSAT-ok hűtőrendszeréből. Az egyre nagyobb törmelékmennyiség miatt a RORSAT-ok egyre inkább széttöredeznek”//. Az, hogy ezek a cseppek radioaktívak-e, Kessler nem tud egyértelmű választ adni: //„Mindenképpen ki vannak téve a RORSAT-ok sugárzásának.”//

===== Ru–106 =====

Október elején több európai meteorológiai központ is enyhe radioaktivitás-növekedést mért a kontinens felett. Mint kiderült, a nukleáris felhőt a **ruténium-106**-os izotópja alkotta, és egészségügyi kockázata közvetlenül nem volt ([[https://index.hu/tudomany/2017/11/21/kamuzott_a_roszatom_megis_toluk_johetett_a_nuklearis_felho/|forrás]]).

A felhő legvalószínűbb forrása a majaki reprocesszáló üzem, ahol azért nem ismeretlen a nukleáris baleset fogalma, de persze az oroszok tagadják ezt a lehetőséget. Legutóbb egy lezuhant nukleáris műholddal próbálták indokolni a szennyezést ([[https://index.hu/tudomany/2017/12/08/a_roszatom_szerint_elegett_muhold_okozhatta_az_europai_sugarszennyezest/|forrás]]).

A ruténium-106 a sugárkezeléseknél alkalmazott béta-emitter, aminek a rövid, 374 napos felezési ideje meglehetősen behatárolja a terápiás felhasználását. Régebben a bőrrák ellen alkalmazták, napjainkban inkább a szem rákos megbetegedéseinek a kezelésére szolgál. A Ru-106-ot uránércből állítják elő ([[http://scienceandglobalsecurity.org/archive/sgs23hoedl_app.pdf|forrás]]).

{{ passport:ru-106.jpg |A Ru-106 szennyezés észlelései 2017 szeptemberben, forrás: irsn.fr}}

A Ru--106 egyébként valóban az U--235 egyik bomlásterméke, ez még akár igazolhatná is az oroszokat, hogy a fejükre hullott mondjuk az egyik RORSAT-juk, de ebben az esetben más sugárzóanyagoknak is jelen kellene lennie a légszennyezésben (pl. Sr--90, Rb--87, Cs--137..) de ezeknek ott nyomuk sem volt.

Sokkal valószínűbb, hogy [[passport:majak|már megint Majak-ban ment félre valami]].

{{page>passport:lablec}}

===== Források =====

wikipedia: [[https://en.wikipedia.org/wiki/Uranium-235|Uranium-235]]\\ wikipedia: [[https://en.wikipedia.org/wiki/Plutonium-238|Plutonium-238]]\\ wikipedia: [[https://en.wikipedia.org/wiki/Kosmos_954|Kosmos 954]]\\ space.com: [[https://www.space.com/12118-space-nuclear-power-50-years-transit-4a.html|50 Years of Nuclear-Powered Spacecraft: It All Started with Satellite Transit 4A]]\\ space.com: [[https://www.space.com/6322-nuclear-powered-soviet-satellite-acts.html|Old Nuclear-Powered Soviet Satellite Acts Up]]\\ listverse.com: [[https://listverse.com/2012/01/20/top-10-space-age-radiation-incidents/|Top 10 Space Age Radiation Incidents]]\\ robindesbois.org: [[http://www.robindesbois.org/en/les-retombees-du-cosmos-954/|COSMOS 954 DOWNFALLS – 2015]]\\ businessinsider.com: [[http://www.businessinsider.com/nuclear-powered-satellites-space-2016-3?IR=T|Dozens of dead nuclear reactors are floating in space, and they'll eventually hit the earth]]\\ index.hu: [[https://index.hu/tudomany/2017/11/21/kamuzott_a_roszatom_megis_toluk_johetett_a_nuklearis_felho/|Kamuzott a Roszatom, mégis tőlük jöhetett a nukleáris felhő]]\\ index.hu: [[https://index.hu/tudomany/2017/12/08/a_roszatom_szerint_elegett_muhold_okozhatta_az_europai_sugarszennyezest/|A Roszatom szerint elégett műhold okozhatta az európai sugárszennyezést]]\\ \\

{{tag>tech történelem katasztrófa atom baleset nukleáris űrprogram 2017 1978 lezuhan műhold űrrepülés hidegháború uránium Kanada Szovjetunió RTG Kozmosz Majak RORSAT plútonium BES-5 Great_Slave-tó Baker_tó Morning_Light Nimbus_B-1 Kozmosz_954 Kozmosz_367 SNAP-10A Kozmosz-1402 Kozmosz-1900 Kozmosz-1818 Don_Kessler Kessler_effektus Ru-106 ruténium plutónium-238 Transit-4A}}

~~NOCACHE~~
Bejegyzésmegtekintések száma: {{counter|total}}
bolyongó

Felhasználói eszközök

Eszközök a webhelyen

Eszközök az oldalon
