Persze, ez sem mai történet, és az összes adatot már szuperlatívuszok özönében szállították már előttem. Hogy hány emeletes (163), hány lift található benne (57) és mennyibe került (mindegy, egy számadat, nem mond semmit). Ja, meg hogy lábainál ott van egy hatalmas szökőkút, ami persze világelső valamiben a maga nemében.

Inkább arról szeretnék egy bejegyzést írni, hogy ez mind csak talmi csillogás.

Miért talmi az, ami értéktelen?   Tallois úr a múlt század első felében élt Párizs városában. Divatékszer-készítő volt. Világsikert ért el aranyos fényű, de értéktelen kacatjaival, melyeket 90 rész rézből, 9 rész cinkből és egy rész aranyból olvasztott össze. Ez volt a népszerű Tallois-demi-or, vagyis Tallois mester „félaranya”; a piacon azután Talmiorrá, majd talmivá rövidült a látszatértékek beceneve.

forrás: Kíváncsiak klubja - Kiről nevezték el? Honnan ered?

Ide szerkesztettem a google.maps képét a Burj Khalifa-nak, és elég csak egy kicsit távolabb zoomolni az építménytől, hogy kiderüljön, hogy a felhőkarcoló no meg a szökőkút a sivatag és a tengerpart közötti keskeny, beépített sávban található. Hogy Hongkongban, Szingapúrban vagy éppen New Yorkban egymást érik a felhőkarcolók, annak gazdasági okai is vannak: nincs több hely elérhető közelségben, muszáj – akár komolyabb pluszköltségek árán is – felfelé terjeszkedni.

Node Dubajban? Nyilván más oka van a dolognak. Sokszor hallani, hogy a helyiek a turizmusra gyúrnak. Hát, ezzel azért akad szerintem némi probléma. Ugyanis a helyi valuta brutális erejének köszönhetően Dubaj nem az átlag turisták által megfizethető hely. Látnivaló sincs túl sok, de ennek tetejébe a helyiek lenézik a külföldieket – nem egy klasszikus turistaparadicsom (nyilván sokan másként látják ezt is).

Marad az az opció, hogy mutatni akarják gazdagságukat és technikai fejlettségüket a világnak, ezért szálltak be ebbe a pélóösszeméregetős versenybe, hogy kinek van magasabb tornya. Ez a nagyok játszmája, a kisebbek megelégednek azászlótornyok versenyével is.

(A helyi technika fejlettségét nemigen lehet ezzel a toronnyal demonstrálni, ugyanis szerintem az építési telken kívül semmi nem dubaji ebben az építményben.)  

Ez a meccs persze nem napjainkban vette kezdetét. Szerintem nem vagyok egyedül, hogy nevethetnékem támad (pedig sírni kellene rajta), amikor fényképeket meglátom Phenjan központjában pöffeszkedő betonmonstrumot, a Rjugjong hotelt, melyet hasonló megfontolásokból kezdtek építeni 1987-ben, az akkori nagyvezér legnagyobb örömére. Aztán persze 1992-ben otthagyták a félkész torzót a város közepén, és bár az utóbbi időkben legalább kívülről beüvegezték a monstrumot, az attól még belül tök üres és taszító maradt.

Egy ilyen építmény iszonyú pénzekbe kerül. Egy dolog megépíteni, de utána karban is kell tartani, a lifteknek áram kell, és a szivattyúknak is, amik a vizet pumpálják az építmény tetejére vagy a klasszul koreografált szökőkútba. A hatalmas üvegfelületet folyamatosan takarítani kell, lehet, a sivatag azért poros. 

Nyilván, a hatalmas olajtartalékokon ülő dubajiaknak ez egyáltalán nem nagy érvágás, amíg pénz van, addig nyugodtan lehet minden olyasmire költeni, ami szépen csillog. Az, hogy hosszútávon például az esztelen vízkiaknázás ökológiai összeomlás veszélyével fenyeget, már nem érdekel senkit. Hol van az még – valószínűleg Kaliforniában és Las Vegasban is ezt ismételgették maguknak az okosok, még akár pár évvel ezelőtt is.

Társadalmi felelősségvállalás, valóban előremutató fejlesztések, no nem, ezek nem menő dolgok.

De térjünk vissza a felhőkarcolóhoz. Tényleg egy építészeti remekmű, biztos érdemes benne apartmant vásárolni, és éjjel-nappal rácsodálkozni az elénk táruló sivatag látványára. Aztán feltámad egy kicsit a szél, ami azért előfordul néha, és a csodaszép és méregdrága kégli az alábbi élményben részesíti boldog tulajdonosát:

Ez az élmény viszont simán megszerezhető a Vörös-tenger közepén hánykolódó elaggott bárkában is, ezért felesleges volt apartmant venni a Burj Khalifaban, vagy akár csak megépíteni is azt.

Persze van az úgy, hogy egy államnak túl sok pénze van, nem tudja hová elcsapni azt, ezért felesleges tornyokba és mondjuk sportlétesítményekbe öli azt (Katarra, Szocsira gondolok persze).

Wikipedia: Rjugjong Hotel http://hu.wikipedia.org/wiki/Rjugjong_Hotel
Wikipedia: Burdzs Kalifa http://hu.wikipedia.org/wiki/Burdzs_Kalifa

Bejegyzésmegtekintések száma: 1119