Van az úgy, hogy a dolgok nem úgy sikerülnek, ahogy eltervezték azokat.

A kutatófúrások ebben a műfajban különösen veszélyes tevékenységnek számítanak. A gotthard-alagutas bejegyzésben is írtam már egy kis híján halálos kőzet-kutatófúrásról, ahol a hatalmas nyomású víz és dolomit-zúzalék okozott problémát, illetve már a türkmenisztáni Darvaza-kráterről is volt szó a blogon; itt máig lángol a sikeresen „felkutatott” földgáz, és akkor még a Mexikói-öbölben történtekről nem is ejtettem szót.

Egerszalókon is a De-42 jelzésű fúrást 1961-ben olajkutatási céllal mélyítették, és – mivel olajat nem, de termálvizet találtak bőséggel – mintegy mellékesen „hagyták” kifolyni az ásványtartalmú vizet, ami a nevezetes Sódombot építette fel.

A PT Lapindo Brantas (az egyik legnagyobb indonéziai olaj és gázkitermelő cég) 2006-ban kezdett egy kutatófúrásba Sidoarjo falu határában. A fúrás során a keresett gázra nem bukkantak, ellenben találtak iszapot. Jó sok iszapot, jó nagy nyomással.

A fúrással március 8-ig mintegy háromezer méter mélységig jutottak, amikor ismeretlen folyadék tört be a furatba, kiszorítva onnan a fúrási folyadékot. Megkísérelték kiemelni a fúrószárat, de az elakadt 1300 méter mélységben – ezek után a furatot 600 méter mélységben eltömítették.

Ezután látszólag két hónapig semmi nem történt, pedig mélyen, a föld alatt valami elindult. Május 27-én egy 6,3-as erősségű földrengés rázta meg a térséget, és két nappal a rengések után az újonnan keletkezett repedéseken keresztül – amik a fúrótoronytól pár száz méterre nyíltak meg – nagyjából 100 °C fokos forró iszap kezdett ömleni a felszínre.

Az így létrehozott iszapvulkán jelenleg a világ legnagyobb ilyen képződménye (ha nem számoljuk a tenger felszíne alatti társait, amiket voltaképpen nem is ismerünk). A fő kráter mellett mintegy 150 kisebb nyiladékon keresztül tör a felszínre az iszap. A vulkán maláj neve – Lumpur Sidoarjo – után a Lusi név ragadt rá a képződményre.

A kezdeti időszakban – 2007 februárjában – naponta mintegy 200.000 m³ iszapot köpött ki magából a vulkán, melynek azért az évek során jelentősen csökkent az intenzitása, 2015-ben már „csak” napi 10.000 m³ volt a kapacitása. Becslések szerint mintegy 25 évig Lusi még tevékenysége nem nagyon fog alább hagyni.

Szerencsére sem a földrengésnek, sem a kitörésnek halálos áldozata nem volt, de a felszínt a vulkán jelentősen átrendezte. Mintegy 13 ezer lakót kellett evakuálni a helyszínről, ahol az iszap mindent – házakat, gyárakat – temetett maga alá. Nagyjából harmincezer ember maradt tető nélkül. A helyi lakók több módszerrel is próbálkoztak megállítani az áradatot – gátakkal, a hasadékok eltömítésével – mindeddig sikertelenül.

Felmerült lehetőségként, hogy az iszapot a közeli Porong folyóba vezessék el, de szerencsére időben felismerték, hogy ezzel egy még komolyabb ökológiai katasztrófát idéznének elő: az iszap a folyón keresztül a közeli tengeröbölbe jutva megsemmisítené a tenger élővilágát – csakúgy, mint például a Mississippi hordaléka a Mexikói-öböl egy jelentős részét „holt” tengerré degradálta.

Az iszap egy része emberi beavatkozás nélkül is a folyóban „landol”, és már ez a mennyiség is komolyabb környezeti problémákat okozott. A felszínen megszikkadt iszap egy részét teherautókkal viszik el a vulkántól, de a nagy része a helyszínen marad és egy nagyjából 14 méter vastag réteget képezett eleddig.

Az iszapvulkánok egyébként egyáltalán nem ritka képződmények Földünkön, a vulkáni tevékenységgel együtt élő vidékeken gyakran előfordul, például a Yellowstone Parkban is pufog belőlük néhány. Vagy, hogy ne kelljen olyan messzire, se az USA-ba, se Indonéziába mennünk, hogy lássunk iszapvulkánt, van belőlük a szomszédban, Erdélyben is.

Persze, ezek nem olyan méretű képződmények, mint Lusi, és talán nem is kifejezetten iszapvulkánok, hanem „sárosok”, „meleg források” vagy „selymék” – mint például a kovásznai Pokolsár.

A dicső múltját már maga mögött hagyta az iszapos kénes-széndioxidos gázkitörés Kovászna belvárosában, amikor még messze földről ismert volt fürdőkúrájáról. A fortyogó iszapvulkánt sok száz szekérnyi homokkal és kőtörmelékkel fojtották el, idővel a fürdőkúra lehetősége is megszűnt – napjainkban egy lezárt kiépített kávájú kút, és a benne buzogó iszap emlékeztet csak a kitörések helyszínére.

transindex: Fortyogó, Pokolsár..
wikipedia: Schlammvulkan Sidoarjo (német)
bbc.com: Mud volcano to stop 'by decade's end'
vulkane.net: Java: Neue Erkenntnisse über Schlammvulkan Sidoarjo
nytimes.com: Indonesia’s ‘Mud Volcano’ and Nine Years of Debate About Its Muck
boston.com: SIDOARJO'S MAN-MADE MUD VOLCANO

Bejegyzésmegtekintések száma: 193