Hollandiában minden egy kicsit másként működik. Most nem (feltétlenül) a legális marihuánára, a piroslámpás negyedekre vagy a kerékpár fétisre gondolok, mely kérdések rögtön felvetődnek, ha éppen hazatérek Rotterdamból. Hanem arról, hogy a vezetők ott nagyon sokra tartják az imázst, hogy ők egyek a nép közül és tényleg.

Sokszor olvasni olyan híreket, hogy az oktatási miniszter például délelőttönként iskolákban tart előadást, majd elkerekezik a minisztériumba. Vilmos Sándor (King Willem-Alexander), jelenleg 58 éves holland király, ha hivatalos útra indul a kormányzati géppel, egy speciális Boeing 737 BBJ, hívójele PH-GOV, személyesen ő vezeti, kapitányi rangban.

Ez persze nem úgy működik, hogy őfelsége azt tehet, amit akar, a légiforgalom szabályai ennél kevésbé megengedőek; a király egyben a holland királyi légitársaságnak, a KLM-nek évtizedek óta aktív repülőtisztje. Bár 2013-ban trónra lépett, hobbiját és szakmáját nem adta fel: vendégpilótaként rendszeresen repül a KLM holland királyi légitársaság menetrendszerinti járatain – erről a munkájáról először 2017-ben nyilatkozott, miután kvázi „lebukott”.

A KLM járatain kizárólag első tisztként (másodpilótaként) dolgozik. Ennek oka, hogy „vendégpilótaként” repül, és nem a légitársaság teljes munkaidős alkalmazottja, így a szakmai hierarchiában a KLM kapitányai alá van rendelve. A KLM Cityhopper (a KLM rövid távú járataiért felelős leányvállalata) flottájában szolgál, leginkább európai nagyvárosok között repül. Legtöbbször a reggeli járatokat választja. Amszterdamból felszáll egy európai nagyvárosba (például Londonba vagy Berlinbe), majd fordulóval délutánra már vissza is ér a Schiphol repülőtérre. Így este már a palotában tud foglalkozni az államügyekkel.

A repüléseket szigorúan a hivatalos állami programok köré szervezik. Ha diplomáciai látogatás, parlamenti esemény vagy külföldi út van soron, a repülést elhalasztják. Mivel „vendégpilótaként” (Guest Pilot) szerepel a KLM-nél, nem kötik olyan szigorú szabályok, mint a főállású pilótákat.

Bár korábban is pletykálták, 2017-ben ő maga állt a nyilvánosság elé a holland De Telegraaf újságban. Ennek oka az volt, hogy a régi Fokker 70-es gépeket, amiket addig vezetett, kivonták a forgalomból. Ahhoz, hogy az újabb, nagyobb gépekre (mint a Boeing 737 vagy éppen az Airbus A321neo) átképezze magát, már nem lehetett tovább fenntartani a teljes inkognitót a képzések és a szimulátoros vizsgák miatt.

Meglepő módon az utasok általában nem is értesültek legtöbb esetben arról, hogy a másodtiszt a gépen a holland király. Az inkognitójának megőrzésében elmondása szerint segítségére van a KLM egyenruhája és a pilótasapka, ami hatékony álcának bizonyul, amikor a terminálokon átsétál. Ezen kívül elsőtisztként nem kötelező megneveznie magát a hangosbemondón; általában a kapitány a saját és a személyzet nevében köszönti az utasokat. Fontos momentum még, hogy a 2001. szeptember 11-i események óta a biztonsági előírások miatt a pilótafülke ajtaja zárva marad a repülés alatt, így az utasok nem láthatják őt munka közben.

A legfőbb ok azonban a biztonság és a nyugalom volt. Vilmos Sándor nem akarta, hogy az utasok pánikba essenek vagy extra figyelmet kapjon a járat, ha kiderül, hogy az uralkodó vezeti a gépet. A repülés számára a szabadságot jelenti. Ha az utasok tudnának róla, a sajtó és a biztonsági szolgálatok állandó jelenléte tönkretenné ezt az élményt számára.

A holland emberek többsége rendkívül pozitívan és büszkeséggel tekint a király hobbijára. Sokan úgy vélik, ez is bizonyítja, hogy Vilmos Sándor egy „közvetlen, modern uralkodó”, aki két lábbal áll a földön, ha éppen nem repül. A holland királyi légitársaság (KLM) számára is presztízsértékű, hogy maga a névadó uralkodó is a soraikban szolgál.

Ha legközelebb esetleg valamelyik KLM Cityhopperrel repülsz, jusson eszedbe; lehet, hogy a holland király személyesen a másodpilóta.

Hasonló jellegű bejegyzéseket a Napló tag alatt talál:

Bejegyzésmegtekintések száma: 217