Szeretem a sorozatokat. No, nem mindet, de azért van, ami már nagyon bevonzott. Ilyenkor gyereki várakozással várom a következő rész kijövetelét, és este nejemmel megnézzük az éppen aktuális részt. Ilyen most éppen a Siló harmadik évfolyama – bár ez ügyben csaltam, mert nem tudtam kivárni az újabb szériát, így inkább elolvastam a könyvet.

Szerencsére ezúttal sem követi a filmváltozat betűhíven az írót, így a sorozat továbbra is érdekes maradt. De ilyen volt (várom az új szériát): a Pluribus, a Star City, The Capture, Fallout, MobLand, vagy régebben a Foundation, Jack Ryan, Chernobyl, Person of Interest, Dark, Whiskey on the Rocks vagy éppen a Westworld (a lista természetesen nem teljes, csak azok, amik éppen az eszembe jutottak).

Minden sorozatban vannak pillanatok, amik megragadtak. Nem biztos, hogy ezek egybeesnek a dramaturgiailag mély- vagy magaspontoknak szántakkal, csak valami, ami megfogott. Ilyen volt a Westworldben az a rész (S2E10-ben), amikor a főhős Dolores eljut a virtuális könyvtárba, a „Kohóba”, ahol a polcokon sorakozó könyvek nem hagyományos olvasmányok, hanem a Westworld parkba látogató összes emberi vendég tudatának és viselkedésének digitalizált, algoritmikus leírásai (kódjai). Kiderül, hogy ezek a könyvek a legtöbb ember esetében meglehetősen soványak.

Az egyik ember (Delos) kapcsán hangzik el a párbeszéd:

Spontán végiggondoltam, hogy melyik általam ismert embernek vajon milyen vastag lehet ez az (algoritmus-) könyve, a végkövetkeztetéseimet itt most ezügyben nem írom le (jobb a békesség), de neked, olvasóm, mindenképpen ajánlom ezt a gondolatkísérletet, jó szórakozás.

Milyen messze esik ez a gondolatkísérlet a sorozat írói részéről a valóságtól? Hát, nem olyan messze.

A Neuralink egy neurotechnológiai vállalat, amelyet Elon Musk alapított, és amely egy agy-gép interfészt (BCI – Brain-Computer Interface) fejleszt. Ez az eszköz közvetlen, kétirányú digitális kapcsolatot teremt az emberi agy és a számítógépek között. (Erről a fejlesztésről már írtam itt, ezen a blogon korábban is egy posztot.)

Maga az implantátum (N1 chip) egy alig pénzérme nagyságú, vezeték nélküli eszköz, amelyet sebészileg ültetnek be a koponyacsontba. Kívülről teljesen láthatatlan. A chipből 64 ultravékony, rugalmas szál ágazik ki, amelyek összesen 1024 elektródát tartalmaznak. Ezeket a szálakat közvetlenül az agy mozgatókérgébe vezetnek be.

Mivel a szálak vékonyabbak, mint az emberi hajszálak, a beültetést egy speciális, tűpontos orvosi robot, az R1, végez, amely úgy működik, mint egy mikroszkopikus varrógép. A chip valós időben olvassa le az agysejtek (neuronok) elektromos impulzusait, majd ezeket Bluetooth segítségével továbbítja egy külső eszközre (például okostelefonra vagy PC-re).

A projekt elsődleges célja a gerincvelősérült, quadriplegiás (mind a négy végtagjukra bénult) betegek önállóságának visszaadása. A klinikai tesztek során a bénult páciensek képesek pusztán a gondolataik erejével egérkurzort mozgatni, videojátékokat játszani (például sakkot) vagy szöveget gépelni.

Külön kísérletek futnak arra, hogy a beszédképtelen (például ALS-ben szenvedő) betegek gondolatait közvetlenül beszéddé alakítsák, a jövőben pedig vak embereken segítenének mesterséges látás biztosításával (BlindSight projekt).

A 2024-es kezdeti egyetlen páciens (Noland Arbaugh) után a Neuralink hivatalos adatai szerint globálisan már legalább 26 résztvevő kapta meg az implantátumot az USA-ban, Kanadában és az Egyesült Királyságban. A klinikai tesztek sebessége 2025 végétől havi több beültetésre gyorsult fel.

A Neuralink Clinical Trials programja mára három, jól elkülöníthető orvosi kutatási fázisra bomlik:

• Telepathy (Aktív): A mozgásszervi bénulásban (kvadriplégia, ALS) szenvedő betegek agyi jeleinek dekódolása, amellyel számítógépeket, telefonokat, robotkarokat és videojátékokat irányítanak közvetlenül a gondolataikkal.
• VOICE (Új, aktív): A legfrissebb beszédhelyreállító tesztprogram. Az agy beszédért felelős területeiről érkező jeleket valós időben digitális szavakká alakítják olyan betegeknél, akik stroke vagy ALS miatt teljesen elveszítették a beszédkészségüket. A cél a természetes, percenkénti 140 szavas beszédsebesség elérése.
• Blindsight (Előkészítés alatt): A látás teljes helyreállítását célzó projekt. Még azoknak a vak pácienseknek is vizuális érzékelést ígér, akiknek a szeme vagy a látóidege teljesen megsemmisült, a jeleket ugyanis közvetlenül a látókéregbe sugározzák.

Az első páciensnél tapasztalt problémát (fonal-visszahúzódás, amikor a hajszálvékony elektróda-fonalak egy része elmozdult az agyszövetben) mechanikai módosításokkal és mélyebb beágyazással teljesen kiküszöbölték. A legújabb beültetéseknél már nem tapasztaltak súlyos, az eszközzel kapcsolatos mellékhatást.

A bemeneti jelsűrűség növelése érdekében a Neuralink megkezdte az elektródák számának növelését 1000-ről 3000-re, ami sokkal finomabb és komplexebb vezérlést tesz lehetővé.

A beültetést végző egyedi robot legújabb verziója (R1 Rev. 10) már képes úgy átvezetni a fonalakat a kemény agyhártyán (dura mater), hogy azt nem kell teljesen eltávolítani. Ez radikálisan csökkenti a műtéti időt és a fertőzésveszélyt.

A klinikai tesztek egyik legizgalmasabb eredménye az úgynevezett bitráta (sávszélesség) drasztikus növekedése. A legügyesebb bénult Neuralink-páciensek gondolati egérvezérlése mára elérte a másodpercenkénti 10 bit feletti adatátviteli sebességet. A tesztelők saját „BCI játéktermet” (BCI arcade) hoztak létre, és állításuk szerint az agychip segítségével gyorsabb reakcióidőt és jobb eredményeket érnek el bizonyos számítógépes játékokban, mint az egészséges, egeret és billentyűzetet használó emberek.

A Neuralink hivatalos oldala szerint a távlati cél az emberi kognitív képességek kibővítése, valamint egy közvetlen, szimbiotikus kapcsolat kialakítása az emberi elme és a mesterséges intelligencia között.

A távlati célok három fázisa

• A humanitárius és orvosi fázis (A jelen és a közeljövő): A vakság, a bénulás, a süketség, a stroke okozta beszédvesztés, valamint a Parkinson-kór és az epilepszia teljes gyógyítása az agyi elektromos jelek korrigálásával.
• A kognitív augmentáció (A középtávú cél): Az egészséges emberek memóriájának, feldolgozási sebességének és fókuszáltságának mesterséges növelése. Cél a gondolatok közvetlen, digitális továbbítása egy másik ember agyába (szavak nélküli, tiszta telepátia), valamint a vizuális és auditív élmények közvetlen megosztása vagy rögzítése.
• A szimbiózis a mesterséges intelligenciával (A végső cél): Musk nyíltan kimondott célja, hogy az emberi agy sávszélességét (adatátviteli sebességét) olyan szintre emelje, amely versenyképessé teszi az embert a szuperintelligens AI-val szemben. Az emberi tudat összekapcsolása a felhőalapú számítástechnikával.

A sorozatban – és nem csak ott – az emberek azt hiszik magukról, hogy komplex, kiszámíthatatlan lények szabad akarattal. A gépek viszont rájönnek, hogy az ember valójában csak egy egyszerű algoritmus, amely újra és újra ugyanazokat a mintázatokat (vágyak, traumák, túlélési ösztönök) ismétli.

Amikor a Neuralink elektródái az agykéregben lévő neuronok elektromos kisüléseit (action potential) olvassák, a mesterséges intelligencia (AI) pontosan ezeket a mintázatokat kezdi el dekódolni. Amikor a bénult páciens arra gondol, hogy megmozdítja a kezét, az agyában nem egy kaotikus, egyedi vihar tör ki, hanem egy jól meghatározható, matematikai pontossággal ismétlődő elektromos minta. A cég mérnökei szerint az agy nyelve sokkal inkább kódolható, mint azt korábban hittük.

Elon Musk többször is nyilatkozott arról, hogy a Neuralink végső céljai között szerepel az emberi emlékek és a tudat „mentése” és „letöltése” (concept of backing up data). A Westworld-ben ezt az emberi tudatot egy kis méretű, kerek, gyöngyszerű adathordozóra (úgynevezett Control Unit vagy Pearl) mentették el, amit aztán be lehetett helyezni egy mesterséges androidtestbe.

Ahhoz, hogy egy embert így elmentsünk, le kellene másolnunk az agyában található összes szinapszist (kapcsolódási pontot). Ez az emberi „konnektom” (connectome). Bár az agyunk fizikai felépítése elképesztően komplex, a Neuralink által használt AI-algoritmusok képesek lehetnek (majd) arra, hogy ezt az információt tömörítsék. Pontosan úgy, ahogy a sorozatban: lecsupaszítják a felesleges háttérzajt, és csak a döntési logikát, az emlékeket és a személyiségmagot mentik el – ami valóban elférne egy „vékony könyvben”.

Egy másik meghatározó könyvbeli élményemet szeretném idecitálni, a Neuromancert.

Ez az a '84-es William Gibson könyv, amit képes volnék (vagyok) akárhányszor újraolvasni. Az író 1984-ben megjövedelte az internetet, a vírusokat (jég), a hackereket (console cowboy) vagy éppenséggel a Neuralinket (microsoft).

A könyvben léteznek olyan chipek („microsoftok”), amiket a fül mögötti fizikai foglalatba (biocsatlakozóba) lehet dugni, hogy azonnali nyelvtudást, lexikális adatokat vagy harci készségeket töltsenek le az agyba (igen, itt kikacsinthatunk a Mátrixra is). Elon Musk hosszú távú célja a Neuralinkkel szintén az, hogy ne csak adatot olvassunk ki az agyból, hanem információt (pl. emlékeket vagy akár egy idegen nyelvet) is vissza lehessen tölteni.

Amikor a könyvbéli főhős, Case „belép” a hálózatba (jacking in), a fizikai teste teljesen magatehetetlenné válik, a tudata pedig a digitális adatokat térérzékeléssé alakítja. A Neuralink első páciensei is hasonló élményről számoltak be: nem gombokat nyomkodnak, hanem „gondolati úton” mozgatják a kurzort a kijelzőn.

A regényben a hackerek (console cowboy-ok) nem billentyűzettel vagy egérrel irányítják a rendszereket. Az agyuk elektromos impulzusai közvetlenül kommunikálnak a számítógéppel. Ez hajszálpontosan megegyezik a Neuralink (BCI) működési elvével.

Egyébként Elon Musk közismerten hatalmas sci-fi rajongó, és gyerekkorában – elmondása szerint – napi akár 10 órát is olvasott, hogy megbirkózzon a magánnyal. Bár a legnagyobb és leggyakrabban emlegetett kedvence Isaac Asimov Alapítvány-sorozata, több interjúból és életrajzi anyagból kiderül, hogy William Gibson alapműve, a Neuromancer, valamint Douglas Adams Galaxis útikalauz stopposoknak című könyve is alapjaiban formálta át a gondolkodását a mesterséges intelligenciáról és az emberiség jövőjéről.

Elemzők és életrajzírók gyakran kiemelik, hogy Musk nemcsak olvasta ezeket a cyberpunk és sci-fi klasszikusokat, hanem konkrét üzleti és fejlesztési tervrajzként (blueprint) használta őket olyan vállalatok megalapításához, mint a Tesla, a SpaceX vagy a Neuralink.

Musk a Neuralink kapcsán sokszor hivatkozott egy másik nagy cyberpunk alkotásra, a Deus Ex című kultikus videojátékra is (aminek a világa, az agyba ültethető chipek és testhackek egyenes ágon a Neuromancer örökségéből táplálkozik).

A popkulturális elemzők gyakran megjegyzik azt az iróniát, hogy míg a Neuromancer és a cyberpunk műfaj alapvetően egy sötét disztópia, amely a gátlástalan óriásvállalatok és a tech-milliárdosok veszélyeire figyelmeztet, Musk pont ebből a világból inspirálódva próbálja megvalósítani ezeket a technológiákat a valóságban.

William Gibson több, mint 40 éve megírta a kiberkultúra bibliáját, a Neuromancert. Ebben a sötét jövőképben a „konzol-cowboyok” fizikai kábelekkel, úgynevezett agy-adapterekkel csatlakoztak közvetlenül a hálózatra, hogy a tudatukkal navigáljanak a Mátrix neonfényű adatstruktúráiban.

Negyven évvel később a Neuralink mérnökei bebizonyították, hogy Gibson alapvető víziója technikailag hibátlan. Az egyetlen különbség, hogy a 80-as évek logikájával ellentétben a valóság sokkal sterilebb: nincs szükség véres aljzatokra a fülünk mögött. A Neuralink legújabb implantátumai teljesen a koponyacsontba simulnak, a bőr benövi őket, az adatátvitel pedig vezeték nélkül, indukciós úton történik a zsebünkben lapuló számítógéppel.

Amikor az első páciensek pusztán a gondolataikkal online sakkot vagy akciójátékokat játszanak, valójában már a kiberteret lovagolják meg. A sávszélesség ugyan még nagyon korlátozott (alig 10 bit másodpercenként), de a technológia iránya egyértelmű: úton vagyunk a kétirányú adatfolyam felé, ahol a hálózat nemcsak olvassa az agyunkat, hanem a Blindsight logikája mentén közvetlenül adatokat (képeket, virtuális tereket) is képes lesz bevetíteni a neuronjaink közé.

Miközben a Neuromancer a hálózatra kapcsolt hackerekről mesélt, a Westworld egy sokkal sötétebb igazságra világított rá: az emberi tudat nem egy felfoghatatlan isteni csoda, hanem egy meglepően egyszerű, vékony könyvben leírható algoritmus.

Amikor Elon Musk a Neuralinkkel az emlékek letöltéséről és a tudat elmentéséről beszél, pontosan ezt a Westworld-féle valóságot készíti elő. Ha az agyunk csupán elektromos kódok sorozata, akkor a jövőben a személyiségünk egy gombnyomással exportálhatóvá válik. Kérdés, hogy ha lecsupaszítanak minket egy vékony kódkönyvre, mi marad belőlünk, amit még embernek nevezhetünk?

A teljes emberi agy nyers tárolókapacitását a tudósok nagyjából 350 000 gigabájtra (azaz ~345 terabájtra) becsülik, de maga a tiszta „személyiség és viselkedési kód” a Westworld logikája szerint akár mindössze néhány megabájtban vagy gigabájtban is elférhet.

Ha az egész emberi agyat atomról atomra le akarnánk másolni az összes emlékkel, érzékeléssel és vizuális adattal együtt, a neurobiológiai számítás a következő:

Az agyunkban nagyjából 86 milliárd neuron található. Minden neuron átlagosan 7 000 szinapszissal (kapcsolódási ponttal) kötődik a többiekhez. A Salk Institute kutatásai szerint egyetlen szinapszis az elektromos állapota alapján körülbelül 4,7 bit információt képes tárolni. Ez matematikailag nagyjából 353 675 gigabájt adatot jelent. Ez rengetegnek tűnik, de valójában néhány tucat modern, a boltokban kapható merevlemezen elférne.

Számolj utána:

# Számoljuk ki az emberi agy elméleti tárolókapacitását idegtudományi becslések alapján.
# 1. Standard konnektom-alapú megközelítés:
# Az emberi agyban nagyjából 86 milliárd neuron található.
# Minden egyes neuron körülbelül 1 000 - 10 000 szinapszissal rendelkezik.
# Számoljunk neurononként átlagosan 7 000 szinapszissal.
neurons = 86e9
synapses_per_neuron = 7000
total_synapses = neurons * synapses_per_neuron
 
# Ha minden szinapszis körülbelül 4,7 bit információt tárol (a Salk Intézet szinaptikus méret- és erősségváltozékonyságról szóló legutóbbi kutatásai alapján)
bits_per_synapse = 4.7
total_bits = total_synapses * bits_per_synapse
total_bytes = total_bits / 8
total_gigabytes = total_bytes / 1e9
total_terabytes = total_gigabytes / 1024
 
print(f"Total brain capacity based on raw synapses: {total_gigabytes:.2f} GB ({total_terabytes:.2f} TB)")
 
# 2. A Westworld-féle „vékony könyv” / tömörített viselkedési algoritmus megközelítés:
# Ha a személyiség csupán a magot képező viselkedési logikából áll (szabályok, főbb emlékek, döntési fák),
# akkor egy rendkívül tömörített algoritmikus modell (mint egy modern LLM finomhangolás vagy egy összetett döntési fa)
# képes hatalmas mennyiségű viselkedési mintát egy meglepően kis fájlban tárolni.
# Az emberi szókincs ~30 000 szó. Az élet főbb eseményei (tömörített epizodikus emlékezet) talán néhány ezer oldalnyi szöveget tesznek ki.
# Elsőként írassuk ki a matematikai nyers kapacitást, hogy lássuk a maximális plafont.

A Westworld zseniális állítása pont az, hogy a gépek rájönnek: a személyiség archiválásához felesleges lementeni a teljes 350 000 GB-os hardvert. Agyunk kapacitásának 99%-a ugyanis a biológiai túlélést szolgálja (a szívverés szabályozása, a látott képek valós idejű feldolgozása, a reflexek, az egyensúlyozás). Ha csak a tiszta személyiségmagot (a viselkedési algoritmust, a nyelvi szókincset és a kulcsfontosságú emlékeket) nézzük, a fájlméret drasztikusan lecsökken:

• A szókincs és nyelvi logika: Egy átlagos ember aktív szókincse 20 000–30 000 szó. Egy ekkora nyelvi modell szövegesen leírva alig 0,002 GB (2 megabájt).
• Az élettörténet (Epizodikus memória): Ha az életed legfontosabb eseményeit, traumáit, szerelmeit és emlékeit nem 4K-s videóként, hanem sűrített „adatpontokként” (mint egy naplóban) mentjük el, az néhány ezer oldalnyi szövegnek felel meg. Ez szintén csupán néhány tíz megabájt.
• A döntési fa (a viselkedési kód): Hogyan reagálsz, ha megijedsz? Mit választasz, ha megkínálnak? Az emberi döntési mechanizmusok leírhatók egy logikai kóddal (ha X történik, akkor Y-t teszem).

Ha egy embert megfosztunk a hús-vér testétől, a látóidegeitől és a biológiai funkcióitól, a tiszta személyisége – a döntései, a hibái, a jelleme – valójában egy sima pendrive-on, vagy akár egyetlen okostelefonos applikáció méretében (1-5 GB) kényelmesen elférne.

Pontosan ez az irónia, amire a Westworld utalt: azt hisszük, végtelenül komplex lények vagyunk, de digitális szempontból a személyiségünk nem egy bonyolult operációs rendszer, hanem csak egy rövid, zsebben hordható kódkönyv.

Ha valaki több nyelvet beszél, összetett elvont fogalmakban gondolkodik, vagy mély szakmai tudással rendelkezik, annak a „kódkönyve” valóban vaskosabb, nagyobb méretű lesz byte-ban kifejezve – de még így is elképesztően hatékonyan tömöríthető.

Amikor például valaki megtanul egy új nyelvet, nem egyszerűen egy szótárt másol át a fejébe. A többnyelvű (multilingual) emberek agyában a fogalmak között sokkal több összeköttetés, úgynevezett szemantikai csomópont jön létre.

Ha csak magyarul tudod, hogy „szerelem”, az egyetlen adatpont. Ha tudsz angolul (love), németül (Liebe), spanyolul (amor) vagy ógörögül (ahol külön szó van a testi, a baráti és az önzetlen szeretetre: erósz, philia, agapé), akkor a fogalmi hálód sokkal finomabbá válik. Digitális nyelven ez azt jelenti, hogy a személyiségedet leíró vektortér (embedding) dimenziószáma megnő, vagyis a kódkönyvbe több változót és több összefüggést kell beírni.

Ha képes vagy absztrakt matematikai modellekben gondolkodni, érted a kvantummechanikát, vagy átlátod a globális gazdasági folyamatokat, az olyan, mintha a személyiséged alapprogramjára rátelepítenél egy sereg bonyolult plug-int és alprogramot.

Bár a vaskosabb könyv logikusnak tűnik, az idegtudomány és az informatika tartogat egy csavart: a komplex gondolkodás sokszor kevesebb adatot jelent, mert jobb a tömörítése. Egy kezdő sakkozó az összes bábú állását külön-külön próbálja megjegyezni (ez rengeteg adat/byte).

Egy nagymester viszont nem bábukat lát, hanem „alakzatokat” és „stratégiákat”. Egyetlen összetett fogalommal (például a szicíliai védelem) több száz adatpontot képes kiváltani az agyában.

A Westworld iróniája tehát árnyalható: az emberi lélek kódkönyve valóban vékony, de a lapok száma rajtunk múlik. Ha valaki több nyelven beszél, bonyolult összefüggéseket lát át, és folyamatosan tanul, annak a digitális lenyomata – a személyisége – sokkal több dimenziós, vaskosabb kötet lesz, mint a sémák szerint élő tömegeké.

A Neuralink és a jövő technológiája előtt álló igazi kérdés nem az, hogy le tudjuk-e tölteni az embert egy pendrive-ra, hanem az, hogy a letöltött fájl egy bonyolult, csodálatos algoritmus lesz-e vagy csak egy unalmas, néhány soros spamszkript.

Tudom, ez a bejegyzés nem kicsit csapongó lett, de úgy érzem, talán érdemes a jelenlegi fejlesztéseket és történéseket a popkulturális háttérrel „kiszínezni“.

Őszintén érdekel a Te véleményed ennek kapcsán, kérlek szánj rá néhány percet és írd meg kommentben a facebookon, vagy csak emailben (sandor.vamos@web.de).

A bejegyzés megírásához a Gemini AI segítségét is igénybe vettem.

• Jonathan Nolan & Lisa Joy (Creators). (2018). Westworld – Season 2, Episode 10: „The Passenger”. HBO Entertainment. [A Kohó (The Forge) virtuális könyvtárának és az emberi tudat 10 247 soros algoritmusának első megjelenése és koncepciója].
• Neuralink Corp. (2024–2026). Neuralink Clinical Trials: Telepathy, VOICE and Blindsight Programs. Neuralink Official Launch Specifications. Elérhető: neuralink.com [Az N1 implantátum, az R1 robot és az aktív emberi klinikai tesztfázisok hivatalos adatai].
• William Gibson. (1984). Neuromancer. Ace Books. [A cyberpunk alapmű, a „console cowboy” (konzollovag) kifejezés, a mátrix hálózat és az agyba dugható microsoft chipek forrása].
• Walter Isaacson. (2023). Elon Musk. Simon & Schuster. [Musk gyerekkori olvasási szokásainak, sci-fi rajongásának, az Asimov-, Adams- és Gibson-művek gondolkodására gyakorolt hatásának részletes életrajzi dokumentációja].
• Bartol, T. M., Bromer, C., Kinney, J., et al. (2015). Nanopunya Anatomy reveals high information storage capacity in individual synapses. eLife, 4, e10778. Salk Institute for Biological Studies. [A Salk Intézet azon kutatása, amely igazolta, hogy a szinaptikus méretek alapján egy szinapszis átlagosan ~4,7 bit információt hordoz].
• Azevedo, F. A., Carvalho, L. R., Grinberg, L. T., et al. (2009). Equal numbers of neuronal and nonneuronal cells make the human brain an isometrically scaled-up primate brain. Journal of Comparative Neurology, 513(5), 532-541. [Az emberi agyban lévő ~86 milliárdos neuronszámot tudományosan rögzítő alapmű].
• Dr. Eric R. Kandel. (2012). Principles of Neural Science (5th Edition). McGraw-Hill Medical. [A neuronok közötti szinaptikus kapcsolatok sűrűségének és az agyi jelátviteli mintázatok (action potential) standard orvostudományi leírása].
• Elon Musk. (2020). Neuralink Progress Update, August 28, 2020. Élő tech-demonstráció és sajtótájékoztató. [Musk nyilatkozata a tudat és az emlékek jövőbeli mentéséről/letöltéséről – „the concept of backing up data”].
• Neuralink Patient Update. (2024). The Story of Noland Arbaugh: The First Human Experience with a BCI. Neuralink Blog. [Az első emberi páciens tapasztalatai a gondolati úton történő sakk- és videojáték-vezérlésről].
• A. M. Turing. (1950). Computing Machinery and Intelligence. Mind, 59(236), 433-460. [Az emberi viselkedés algoritmizálhatóságának, a döntési fák és a nyelvi modellek működési logikájának elméleti alapvetése].

Bejegyzésmegtekintések száma: 605