====== Csernobil és Putyin katonái ======
1986. április 26-án a Pripjaty és Csernobil városok melletti **Vlagyimir Iljics Lenin atomerőmű**ben gőzrobbanás történt a 4.-es reaktorban, miután felelőtlen kísérletezgetést követően a reaktor túlhevült. A robbanást követően a reaktort bélelő grafit kigyulladt és hetekig radioaktív füsttel terhelte a környezetét. Ebből a füstből a kihűlt és sugárzó pernye legkoncentráltabban nyugati szélirányban, a reaktor környezetében rakodott le. Az itt található erdők a rendkívüli sugárterhelés hatására azonnal elkezdtek elhalni, és vörös színűvé változtak – innen származik a környező, máig sugárzó terület neve; **Vörös-erdő**.
{{ :passport2:csernobil_es_putyin_katonai_2.png |A csernobili atomerőmű felrobbant 4-es reaktorának makettje (kiállítás Csernobilban), fotó: stahlmandesign/Wikimedia}}
A tilalmi zóna erdőségeiben a gazdálkodás megszűnt, és ez évről-évre egyre komolyabb problémákat eredményez. A nyári szárazságban az aljnövényzet gyakran kigyullad, és a sugárzóanyagok (ismét) a levegőbe kerülnek a füsttel együtt. Legutóbb 2020-ban volt nagyobb tűz a tiltott zónában, akkor a megemelkedő radioaktív sugárzás még Németországban is érzékelhető volt.
2022. február 24-én, az orosz megszállás első napján a Belorusz felől érkező orosz csapatok elfoglalták a már leállított erőművet, és a környékén, például a Vörös-erdőben is lövészárkok ásásába kezdtek. Lehet, hogy a felszínen a sugárzás már nem volt (annyira) jelentős, de a felszín alatti földrétegek a térségben rendkívül szennyezettek. A reaktorból felszabadult izotópok (91Zr, 93Nb, 137Cs, 139La, 140Ce) még néhány száz évig a bomlásuk következtében sugározni fognak, és ez a sugárzás nem tesz jót az élő szervezeteknek, elpusztítja a sejtekben a DNS-t.
Az emberek jellemzően először hányingert, hasmenést, hányást tapasztalnak magukon. Ezt követően a vörös- és fehérvérsejtek, valamint a vérlemezkék termelése leáll, az áldozatok leggyakrabban belső vérzésben halnak meg. Ráadásul az ásást is vélhetően védőfelszerelés nélkül végezték a katonák, így a radioaktív port belélegezték és nyelték is.
Yaroslav Jemeljanenko, A Chernobyl Tour iroda utazásszervezője így nyilatkozott: //„A parancsnokok vagy katonák minimális intelligenciájával ezeket a következményeket elkerülhették volna.”//
{{ :passport2:csernobil_es_putyin_katonai_3.png |A Csernobili Atomerőmű napjainkban, fotó: tagesschau.de}}
Öt hét után az orosz csapatok kivonulnak a csernobili tiltott övezetből. Az erőműszemélyzet egy részét túszként magukkal hurcolták, az ő sorsukról egyelőre nem lehet tudni. Természetesen – orosz tradícióknak megfelelve – több berendezést és műszert is elloptak onnan (sok szerencsét nekik a zabrált radioaktív mosógépekhez!) Sok orosz katona valószínűleg komoly sugárterhelést kaphatott. Ukrán vélemények szerint az újoncok nem tudták, hogy a világ egyik legszennyezettebb területére küldték őket árkokat ásni.
Ráadásul, bár az erőmű már hosszú ideje nem üzemel, a kiégett radioaktív fűtőelemek egy részét és egyéb nukleáris hulladékokat még hűtőmedencékben tárolnak. Mivel ezek hőt termelnek, a hűtésükről folyamatosan gondoskodni kell.
Aleksey Schelestij, csernobili műszakvezető elmesélte, hogy a harcok során megsérültek a létesítményt ellátó vezetékek. Ezután azonnal átálltak a dízelgenerátorokra, amik szerencsére működtek, de nem volt elég üzemanyag-tartalékuk. Valerij Szemjonov mérnök a BBC orosz nyelvű részlegének nyilatkozott. //„Akkoriban titokban üzemanyagot loptam az orosz katonáktól, hogy a vészhelyzeti áramfejlesztőket működtessük. Nem az életemet féltem. Féltem, hogy mi lesz, ha nem vigyázok a létesítményre. Féltem, hogy ebből tragédia lesz az emberiség számára”// – nyilatkozta – //„Folyamatosan tárgyalnunk kellett az oroszokkal, és mindent meg kellett tennünk, hogy ne sértsük meg őket”//.
{{ :ob121:csernobil_es_putyin_katonai_5.png |Pedig a tábla egyértelmű, fotó: Komsomolskaya Pravda/Russian Look/imago}}
===== A szovjet atom velünk élő emlékei =====
Az erőmű katasztrófájának idején rendkívül sok ember kapott komoly sugárterhelést. A jelentősen megemelkedett számú pajzsmirigy-műtétekkel és a rákos megbetegedésekkel azóta is kutatják az összefüggéseket, sok tanulmány megjelent már a témakörben, de nyilván a hosszútávú hatásokért senki nem akarja vállalni a felelősséget, főleg az oroszok nem.
Nekik alapvetően mindegy, hogy a nukleáris eszközeik milyen következményekkel járnak, jó példa erre a [[passport:az_elhagyott_szovjet_nuklearis_vilagitotornyok|nukleáris világítótornyaik története, ahol a mentesítést egy nemzetközi csapat valósította meg]], a [[passport:a_poligon|Poligon (Szemipalatyinszki Kísérleti Terület) története]], [[passport:majak|Majak (Cseljabinszk-40), a Karacsáj-tó katasztrófa]] vagy éppen a mostani csernobili történések. Ők semmit nem tanultak.
===== Németország radioaktív gombái =====
A dél-németországi erdőterületeket mind a mai napig mérhető a csernobili radioaktív szennyezés, főleg München környékén, a Bajor-erdőben, az Alpokban és a Pfalzi-régióban, az Ingolstadttól délnyugatra fekvő Donaumoost környékén, a Berchtesgadener Land vidékén és a Mittenwald régióban. Ezeken a területeken röviddel a baleset után esett az eső, ami különösen nagy mennyiségű sugárzást mosott a talajba. Szakértők úgy vélik, hogy ezeken a területeken a szennyezettség nagysága aligha fog változni a következő években, mert a radioaktív cézium-137 (Cs–137) nagyjából harminc év után a felére, majd további harminc év múlva a negyedére bomlik le.
{{ :passport2:csernobil_es_putyin_katonai_1.png |Németország radioaktív gombái}}
Az ezeken a területeken begyűjtött gombák még mindig akár néhány ezer becquerel cézium-137-et is tartalmazhatnak kilogrammonként. A becquerel egység a radioaktív bomlások számát jelzi másodpercenként. A cézium-137 terhelése nagymértékben változik a gomba fajtájától és a megtalálás helyétől függően.
Bizonyos gombafajok különösen sok izotópot képesek felvenni a talajból, ezek például a vargánya, a tarlógomba és a különböző rókagombák. Heti 200-250 gramm vadon gyűjtött gomba esetén –, annak a radioaktivitása miatt még nem kell negatív egészségügyi kockázatokkal számolni.
Az erről szóló német nyelvű tanulmány [[https://doris.bfs.de/jspui/bitstream/urn:nbn:de:0221-2020093023222/3/Pilzbericht-2019_2020.pdf|itt található]].
Hasonló, magyar nyelvű elemzéseket nem találtam, pedig feltételezhető, hogy ez a probléma nem állt meg a német határon.
{{ :passport2:csernobil_es_putyin_katonai_4.png |Németország talajszennyezettségi térképe, forrás: BGA}}
===== Ajánló =====
Hasonló jellegű bejegyzéseket a **A szovjet imperium romjain** tag alatt talál: {{topic>a_szovjet_imperium_romjain&nodate&nouser}}
Hasonló jellegű bejegyzéseket a **nukleáris** tag alatt talál: {{topic>nuklearis&nodate&nouser}}
{{page>passport:lablec}}
===== Források =====
bild.de: [[https://www.bild.de/politik/ausland/politik-ausland/krieg-in-der-ukraine-russen-in-tschernobyl-massiv-verstrahlt-79699026.bild.html|Russen in Tschernobyl massiv verstrahlt]] \\
stern.de: [[https://www.stern.de/politik/ausland/urkaine-krieg--russen-ziehen-aus-tschernobyl-ab---schuetzengraeben-im-verstrahltesten-wald-der-welt-31750624.html|Russen ziehen aus Tschernobyl ab – Schützengräben im verstrahltesten Wald der Welt]] \\
Focus: [[https://www.focus.de/politik/ausland/ukraine-krise/ingenieur-stahl-heimlich-treibstoff-hatte-angst-dass-es-tragoedie-fuer-die-menschheit-gibt-so-knapp-entging-tschernobyl-neuen-katastrophe_id_81204189.html|So knapp entging Tschernobyl einer erneuten Katastrophe]] \\
BR: [[https://www.br.de/wissen/pilze-radioaktivitaet-tschernobyl-belastet-100.html|Pilze immer noch radioaktiv belastet]] \\
{{tag>stroncium-90 cézium-137 a_szovjet_imperium_romjain 2022 nukleáris világjáró Szovjetunió érdekes_történet történelem orosz_megszállás Putyin_feldobhatná_a_pacskert Csernobil atomerőmű katasztrófa gomba sugárterhelés ukrán_háború}}
~~NOCACHE~~
Bejegyzésmegtekintések száma: {{counter|total}}