====== Lusi, az emberkéz alkotta iszapvulkán ======

Van az úgy, hogy a dolgok nem úgy sikerülnek, ahogy eltervezték azokat.

{{ passport:lusi2.png |Lusi 2008-ban, fotó: Reuters/Sigit Pamungkas}}

A kutatófúrások ebben a műfajban különösen veszélyes tevékenységnek számítanak. A gotthard-alagutas [[passport:atadtak_a_vilag_leghosszabb_alagutjat|bejegyzésben is írtam]] már egy kis híján halálos kőzet-kutatófúrásról, ahol a hatalmas nyomású víz és dolomit-zúzalék okozott problémát, illetve már a türkmenisztáni //Darvaza-kráter//ről [[passport:darvaza_krater|is volt szó a blogon]]; itt máig lángol a sikeresen //„felkutatott”// földgáz, és akkor még a Mexikói-öbölben történtekről nem is ejtettem szót.

**Egerszalók**on is a De-42 jelzésű fúrást 1961-ben olajkutatási céllal mélyítették, és -- mivel olajat nem, de termálvizet találtak bőséggel -- mintegy mellékesen //„hagyták”// kifolyni az ásványtartalmú vizet, ami a nevezetes Sódombot építette fel.

A **PT Lapindo Brantas** (az egyik legnagyobb indonéziai olaj és gázkitermelő cég) 2006-ban kezdett egy kutatófúrásba **Sidoarjo** falu határában. A fúrás során a keresett gázra nem bukkantak, ellenben találtak iszapot. Jó sok iszapot, jó nagy nyomással.

{{ passport:lusi1.png |sémarajz a fúrásról, kép: Don Foley}}

A fúrással március 8-ig mintegy háromezer méter mélységig jutottak, amikor ismeretlen folyadék tört be a furatba, kiszorítva onnan a fúrási folyadékot. Megkísérelték kiemelni a fúrószárat, de az elakadt 1300 méter mélységben -- ezek után a furatot 600 méter mélységben eltömítették.

Ezután látszólag két hónapig semmi nem történt, pedig mélyen, a föld alatt valami elindult. Május 27-én egy 6,3-as erősségű földrengés rázta meg a térséget, és két nappal a rengések után az újonnan keletkezett repedéseken keresztül -- amik a fúrótoronytól pár száz méterre nyíltak meg -- nagyjából 100 °C fokos forró iszap kezdett ömleni a felszínre.

Az így létrehozott iszapvulkán jelenleg a világ legnagyobb ilyen képződménye (ha nem számoljuk a tenger felszíne alatti társait, amiket voltaképpen nem is ismerünk). A fő kráter mellett mintegy 150 kisebb nyiladékon keresztül tör a felszínre az iszap. A vulkán maláj neve -- **Lumpur Sidoarjo** -- után a **Lusi** név ragadt rá a képződményre.

{{url>https://www.google.com/maps/embed?pb=!1m10!1m8!1m3!1d16490.092662821356!2d112.70239275505999!3d-7.528795015176177!3m2!1i1024!2i768!4f13.1!5e1!3m2!1sde!2sde!4v1590414080342!5m2!1sde!2sde" width="600" height="450" frameborder="0" style="border:0;" allowfullscreen="" aria-hidden="false" tabindex="0">}}

A kezdeti időszakban -- 2007 februárjában -- naponta mintegy 200.000 m³ iszapot köpött ki magából a vulkán, melynek azért az évek során jelentősen csökkent az intenzitása, 2015-ben már //„csak”// napi 10.000 m³ volt a kapacitása. Becslések szerint mintegy 25 évig Lusi még tevékenysége nem nagyon fog alább hagyni.

Szerencsére sem a földrengésnek, sem a kitörésnek halálos áldozata nem volt, de a felszínt a vulkán jelentősen átrendezte. Mintegy 13 ezer lakót kellett evakuálni a helyszínről, ahol az iszap mindent -- házakat, gyárakat -- temetett maga alá. Nagyjából harmincezer ember maradt tető nélkül. A helyi lakók több módszerrel is próbálkoztak megállítani az áradatot -- gátakkal, a hasadékok eltömítésével -- mindeddig sikertelenül.

Felmerült lehetőségként, hogy az iszapot a közeli **Porong** folyóba vezessék el, de szerencsére időben felismerték, hogy ezzel egy még komolyabb ökológiai katasztrófát idéznének elő: az iszap a folyón keresztül a közeli tengeröbölbe jutva megsemmisítené a tenger élővilágát -- csakúgy, mint például a Mississippi hordaléka a Mexikói-öböl egy jelentős részét //„holt”// tengerré degradálta.

{{ passport:lusi3.png |egy falusi téglát gyűjt a romokból 2008-ban, fotó: Reuters/Sigit Pamungkas}}

Az iszap egy része emberi beavatkozás nélkül is a folyóban //„landol”//, és már ez a mennyiség is komolyabb környezeti problémákat okozott. A felszínen megszikkadt iszap egy részét teherautókkal viszik el a vulkántól, de a nagy része a helyszínen marad és egy nagyjából 14 méter vastag réteget képezett eleddig.

Az iszapvulkánok egyébként egyáltalán nem ritka képződmények Földünkön, a vulkáni tevékenységgel együtt élő vidékeken gyakran előfordul, például a //Yellowstone Park//ban is pufog belőlük néhány. Vagy, hogy ne kelljen olyan messzire, se az USA-ba, se Indonéziába mennünk, hogy lássunk iszapvulkánt, van belőlük a szomszédban, Erdélyben is.

{{ passport:lusi4.png |az iszapvulkán védőgyűrűjének az építése, fotó: AFP}}

Persze, ezek nem olyan méretű képződmények, mint Lusi, és talán nem is kifejezetten iszapvulkánok, hanem //„sárosok”//, //„meleg források”// vagy //„selymék”// -- mint például a **kovásznai Pokolsár**.

A dicső múltját már maga mögött hagyta az iszapos kénes-széndioxidos gázkitörés Kovászna belvárosában, amikor még messze földről ismert volt fürdőkúrájáról. A fortyogó iszapvulkánt sok száz szekérnyi homokkal és kőtörmelékkel fojtották el, idővel a fürdőkúra lehetősége is megszűnt -- napjainkban egy lezárt kiépített kávájú kút, és a benne buzogó iszap emlékeztet csak a kitörések helyszínére.

{{page>passport:lablec}}

==== Források ====

transindex: [[http://regithink.transindex.ro/?p=14213|Fortyogó, Pokolsár..]]\\ wikipedia: [[https://de.wikipedia.org/wiki/Schlammvulkan_Sidoarjo|Schlammvulkan Sidoarjo]] (német)\\ bbc.com: [[http://www.bbc.com/news/science-environment-25188259|Mud volcano to stop 'by decade's end']]\\ vulkane.net: Java: [[http://www.vulkane.net/blogmobil/?p=6857|Neue Erkenntnisse über Schlammvulkan Sidoarjo]]\\ nytimes.com: [[http://www.nytimes.com/2015/09/22/science/9-years-of-muck-mud-and-debate-in-java.html?_r=1|Indonesia’s ‘Mud Volcano’ and Nine Years of Debate About Its Muck]]\\ boston.com: [[http://archive.boston.com/bigpicture/2008/06/sidoarjos_manmade_mud_volcano.html|SIDOARJO'S MAN-MADE MUD VOLCANO]]

{{tag>katasztrófa 2016 iszapvulkán iszap Indonézia világjáró vulkán próbafúrás Egerszalók Sidoarjo 2006 kitörés képződmény Lumpur_Sidoarjo Lusi maláj Porong_folyó Kovászna Pokolsár}}

~~NOCACHE~~
Bejegyzésmegtekintések száma: {{counter|total}}