====== Konténerhajón világot látni ====== {{ passport:kontener01.png |CMA CGM Marco Polo, fotó: CMA CGM}} Világot látni jó dolog, főleg ha az ember anyagilag is el van eresztve annyira, hogy ezt megteheti. Milliónyi ajánlat közül válogathat, és ha a google vagy a facebook megneszeli, hogy érdeklődünk az utazás után, soha többet nyugtot nem hagyva bombáznak majd az ajánlataikkal. Persze van az úgy, hogy a magamfajta őrültebbek speciális igényekkel lépnek fel. Nem a mindenmentes étrendekre, meg a valódi pezsgőben fürdésre, vagy a non-stop you can eat-re gondolok most, éppen ellenkezőleg. Meglehetősen befordulós típus -- vagy hát modern kifejezéssel élve introvertált -- vagyok. Ahol sok ember fordul elő, már rendesen tömegiszonyt tud belőlem kiváltani, csodálom, hogy a nejem meg a családom hogyan tolerálják ezt a hülye szokásomat. Nyugis alpokbeli turistaházaknak meg üres tengerpartokon ásítozó vendégházaknak vagyok a célközönsége, a szervezett nyaralások hidegen hagynak, és úgy hiszem, vannak még sokan, akik hasonlóan éreznek. Ha egy jó kis hajókázásról esik szó, a többségnek persze a hatalmas utasszállító hajók ugranak be, ahol irgalmatlan létszámú személyzet lesi az utasok kívánságait, a fedélzeten a kaszinóktól a színházig minden megtalálható, ami szem-szájnak ingere. Meg baromi nagy a tömeg, visszataszító a rongyrázás és eszméletlen drága -- teszem én meg hozzá. Nomeg ezért minek hajóra szállni, ha a tengert jószerivel nem is látja az ember, onnan a 23. emeletről, ahol a hajó fedélzete kezdődik, meg a csúzdapark úgy is kitakarja, a kabinja meg valahol középen van, jó messze ettől a kilátástól. Van más módja is a hajózásnak, mondjuk nem annyira nomád, mint a vonatozásnál [[passport:vagabondok|a vagabongok élete]], de azért közelíti azt. A hatalmas nagy és fix utakon hajózó áruszállító de főleg a konténerszállító hajókon ugyanis a legénységi szállásokon kívül sok esetben utaskabinoknak is szorítottak helyet az üzemeltetők. Itt nem valami luxuskabinokra kell gondolni, pálmalevelekkel legyezgető rabszolgákkal, sőt, konkrétan kiszolgáló személyzet sincs. Az étkezések a hajószemélyzettel együtt zajlanak, persze az ő ízlésükhöz igazított konyhával. A nagyobb hajók fedélzetén van kantin, ahol kisebb bevásárlások is lebonyolíthatók, a fizetés eszköze az USA dollár. A szobákban sok esetben van tévé, de az csak a part közelében működik, csakúgy, mint a mobiltelefon. A kapitány irodájában telefon és fax is van, e-maileket lehet küldeni és fogadni, de internet nincs. Aki mondjuk le akarja tesztelni, hogy milyen pár napra vagy hétre az internet- és mobiltelefon függőségéből kiszakadni, annak eszményi környeztet nyújtanak ezek a hajók. Az árak általában **napi 100 -- 120 euró** (31.000 -- 37.000 Ft) környékéről indulnak, ami mondjuk egy 51 napos szingapúri út esetén 6120 euróra (majdnem 2 millió forint) szaladhat fel, ami már nem kevés pénz, de ez van. Ezért cserébe viszont jókat lehet unatkozni a fedélzeten, egyik irányba a konténereket, a másik irányba a végtelen óceánt bámulva, a világtól teljesen elhagyatottan. A hülyének is megéri, hát még mondjuk nekem. Jó, annyira azért unatkozni sem kell, a hajókon uszoda és tornatermek is megtalálhatók, a társalgókban jól el lehet ütni az időt a pihenőidejét töltő személyzettel, vagy a többi utassal. Például makaóval. > Gorcsev Iván, a Rangoon teherhajó matróza még huszonegy éves sem volt, midőn elnyerte a fizikai Nobel-díjat. Ilyen nagy jelentőségű tudományos jutalmat e poétikusan ifjú korban megszerezni példátlan nagyszerű teljesítmény, még akkor is, ha egyesek előtt talán szépséghibának tűnik majd, hogy Gorcsev Iván a fizikai Nobel-díjat a makaó nevű kártyajátékon nyerte el, Noah Bertinus professzortól, akinek ezt a kitüntetést Stockholmban, néhány nappal előbb, a svéd király nyújtotta át, de végre is a kákán csomót keresők nem számítanak; a lényeg a fő: hogy Gorcsev Iván igenis huszonegy éves korában elnyerte a Nobel-díjat. (Rejtő: A tizennégy karátos autó) Az utazáshoz a vízumról, az egészségügyi biztosításról és sárgaláz elleni oltás bizonyítványáról természetesen az utasnak kell gondoskodnia. ===== CMA CGM Marco Polo ===== A CMA CGM Marco Polo a világ legnagyobb konténerszállító hajója (volt még 2014-ben). A méreteit remekül szemlélteti a lenti ábra. {{ passport:kontener02.png |Méret}} **1:** autó (4m)  **2:** kamion (30m)  **3:** Airbus A380 (72.72m)  **4:** Charles de Gaulle repülőgép hordozó (261.5m)  **5:** Queen Mary II (345m), a hajó hossza **396 m**, kép forrása: CMA-CGM Fix útvonalon jár **Hamburg** és a koreai **Busan** között, egy útja 77 napig tart. A 16 ezer konténer mellett 10 utasnak is szorítottak egy kis helyet a hajón. A legdrágább kétszemélyes kabin 140 euróba kerül fejenként, a legolcsóbb 110-ba, de rövidebb utakra ezek az árak 150 -- 180 euróra emelkedhetnek. ===== Dél-Amerika ===== Ha valakinek Amerikába volna kedve kiruccanni egy konténerszállítóval, annak sincs sok akadálya: {{ passport:kontener04.png |Útvonalak}} A négyágyas kabinok 100, az egyágyasok 110 eurót kóstálnak, 12 napnál rövidebb utak esetén ezek az árak 130 -- 140 euróra emelkednek. A hajók minden héten indulnak Dél-Amerikába, az alábbi útvonalon: Tilbury, UK; Rotterdam, Hollandia (1. nap); és Le Havre, Franciaország (3); Philipsburg, St. Maarten (13); Port of Spain, Trinidad (14); Cayenne (Degrad des Cannes terminál), French Guiana (18); Belem-Vila do Conde (23), Fortaleza (26) és Natal (28), Braziliában; Algeciras, Spanyolország (38); Tilbury, UK (42). Ja, igen, majd' elfelejtettem, a CMA-CGM hajókra[[http://www.freightercruises.com/reservations.php|itt foglalhat]] szállást. De előtte azért érdemes más ajánlatoknak és ötleteknek utánanéznie, ebben az ön társa a Google lehet, a műfaj angol neve: **freight travel**, erre érdemes rákeresni. Sok sikert! {{page>passport:lablec}} {{tag>utazás hajózás konténer 2017 CMA-CGM freight travel Gorcsev_Iván Rejtő Hamburg Németország Busan Dél-Korea Dél-Amerika Ázsia kabin világjáró}} ~~NOCACHE~~ Bejegyzésmegtekintések száma: {{counter|total}}