====== A Honecker-bunker ======
Minden irányba erdő övezi a tisztást az alacsony domb tetején. Keskeny csapás vezet a rövid sétaútra fekvő kis tavacskáig, a Bogensee-ig, a nem túl távoli faluból, **Prenden**ből még a harangozás is elhallatszik idáig. Igazán idilli kirándulóhely ez alig **30 kilométerre Berlintől**. 

Igazi turistaparadicsom, ahol 1990 előtt bárkit, aki erre tévedt volna, szinte biztos, hogy lelőttek volna. Kicsit talán értelmetlen is lehetett volna ez felhajtás, ha nem tudnánk, mi lapul a talpunk alatt jó pár méterrel.

{{ passport:bunker5000_05.png |irányítóközpont, fotó: bunker.dottermusch.com}}



===== Bunker Komplex 5000 =====
1973-ban **Erich Honecker** volt az **NSZEP** központi bizottságának főtitkára és az **NDK** államtanácsának elnöke, amikor a döntés született az atomcsapás-biztos ultramodern bunker megépítéséről. A létesítményt a legnagyobb körültekintéssel, komoly konspirációktól övezve építették meg 1978 és 1983 között.

Az építkezés során 84 ezer tonna betont használtak fel a hatalmas, majdnem százezer köbméteres létesítményhez, mely az NDK-s MSZMP, azaz a SED vezetőségén kívül mintegy 400 embernek nyújtott volna biztos menedéket egy nukleáris havária esetén legfeljebb két héten keresztül.

{{url>https://www.google.com/maps/embed?pb=!1m18!1m12!1m3!1d7213.070567644733!2d13.531536576774396!3d52.77801356025169!2m3!1f0!2f0!3f0!3m2!1i1024!2i768!4f13.1!3m3!1m2!1s0x0%3A0x0!2zNTLCsDQ2JzM3LjkiTiAxM8KwMzInMjAuMCJF!5e1!3m2!1sen!2sde!4v1489420611947" style="border: 0;" allowfullscreen="" width="640" height="500" frameborder="0">}}

csak az a szép zöld fű - <del>az fog hiányozni nekem</del> az jelöli középen a bunkert

A létesítményt hivatalosan „**Bunker Komplex 5000**” igen fantáziadús névre keresztelték, ebben természetesen benne voltak a közvetlenül nem a bunkerhez tartozó létesítmények is. A bunkert magát vagy a **17/5001**-es számsorral, vagy a „**Perle**” (gyöngy), illetve néha a „**Filigran**” (apró, filigrán) nevekkel illették. 1983-tól a [[http://passport.blog.hu/tags/berlini_fal|Fal]] leomlásáig ez volt az NDK Védelmi Minisztériumának a vezetési vészközpontja („**Ausweichführungsstelle**”; AfüSt).

A létesítmény nagyjából 70-szer 50 méteres alapterületű, három emelet mélyen nyúlik be a föld alá, falazatának a vastagsága helyenként a 3 métert is meghaladja.

{{ passport:bunker5000_02.png |forrás: bunker5001.com}}

A bunker legfelső szintje homokkal feltöltött betonkazettákból állt, ami a konvencionális rakétatámadások elhárítását szolgálta. A bunker fölötti vastag földréteget átütő rakéták a tervezők szándéka szerint itt robbantak volna fel, és a robbanás erejét nyelte volna el a széles tér és a homokréteg. Kérdés persze, hogy a tervezők ebbéli szándékáról tudtak-e a bombák, de ez a kérdés itt, a Honecker-bunkernél már nem fog válaszra lelni.

===== Az atomvillanást követően =====

Nukleáris csapást követően a bunkerben szigorú beléptetési szabályok léptek érvénybe. Csak a legfontosabb használati tárgyakat és dokumentumokat vihette csak be mindenki magával, minden mást -- beleértve a személyes ruházatot is -- a külső tárolókban kellett hátrahagyni, és az elülső kémiai zuhanyzókba csak így, meztelenül lehetett belépni. Mérésekkel és vizsgálatokkal győződött meg a biztonsági személyzet, hogy a belépőnek sikerült a sugárzástól (legalábbis külsőleg) megszabadulnia (aka dekontamináció).

Csak ezek után lehetett a két kis köztes kamrába, majd a zsilipeken keresztül a bunkerbe belépni. A létesítményben a zsilipeken belül a légkörinél magasabb nyomás uralkodott, hogy a falazat vagy a bejáratok sérülése esetén a kinti nukleáris és/vagy mérgező levegő ne juthasson be.

{{ passport:bunker5000_03.png |gépészeti tér, fotó: bunker.dottermusch.com}}

A bunker egy közvetlen atombomba találatot persze nem vészelt volna át -- nem is tudom, van-e olyan létesítmény, ami erre képes -- de egy közeli, háromnegyed kilométerre bekövetkező detonációt már igen.

Az egész építmény úgy lett kialakítva, hogy a vastag betonkockán belül a belső szerkezet konténerekre tagozódott, és ezek mindegyike olyan rugószerkezeten függött, ami a detonációt követő lökéshullámot képes lett volna elnyelni a szerkezet komolyabb sérülése nélkül. Ugyanezen -- vagy legalábbis hasonló elven -- építik Tokió és persze egész Japán új épületeit, hogy azok képesek legyenek ellenállni a földrengések keltette hasonló lökéshullámoknak.

A létesítménnyel szembeni kihívásokat 3 kategóriába, 3 módba sorolták; a „Betriebsweise 1-3” -ba.

===== Betriebsweise 1 =====

A bunker normál //„békebeli”// üzemmódja volt az 1-es. A kommunikációs központokat, ellátási rendszert, a filtereket és a villamos vészgenerátorokat, illetve a teljes létesítményt uraló túlnyomást ekkor is üzemeltették / fenntartották. A belső ajtókat zárva tartották; ennek legfőbb oka az volt, hogy a //„mezei”// személyzet a létesítménynek csak egy kisebb, rá tartozó részét ismerhette. A bunker megközelítésekor is tekergős „erdei túrákat” szerveztek az ott dolgozó munkásoknak, no persze nem a //„jó levegő fitté tesz”// mozgalom célkitűzéseit követve tették mindezt a létesítmény örökké éber őrzői.

===== Betriebsweise 2 =====

Válsághelyzet esetén ez a rezsim lépett volna életbe. A levegőt, villanyt és vizet továbbra is külső forrásokból biztosították volna, de felkészültek a belső ellátásra. Csak a kijelölt személyzet léphetett be a létesítménybe, az őrszolgálatot megerősítették volna, a nyílt tűzparancs -- csakúgy, mint a [[passport:a_falon_at|Fal]]nál -- továbbra is érvényben maradt.

===== Betriebsweise 3 =====

A harmadik, legmagasabb riasztási fokozat értelemszerűen vészhelyzet esetén lépett volna érvénybe. A villamosellátást a belső dízelgenerátorok biztosították volna, a vízellátást a hatalmas belső tartályokból oldották volna meg. Egyedül a levegőt nem lehetett volna egy ekkora építménynél és ilyen nagy létszámnál a külvilág kizárásával megoldani, így az továbbra is kívülről, sokkörös szűrőrendszeren keresztül érkezett volna.

{{ passport:bunker5000_04.png |a diszpécserközpont, fotó: bunker.dottermusch.com}}

Arra az esetre is felkészültek, ha a felszínen a közeli nukleáris csapás következményeként //„felforrt”// volna a levegő. A külső levegőt 2,7 kilométeres acélcsőhálózaton keresztül engedték volna csak be a bunkerbe, így az 1200°C fokos külső levegő hőmérséklet sem lehetetlenítette volna el a belső túlélést. Mindenesetre maximum 36 órán keresztül ezt a külső légellátást is belső cirkulációra kapcsolhatták volna.

===== 100 évig állni fog =====

A felhasznált technológia nagy része a keleti blokkban nem volt elérhető, ezért a létesítmény berendezéseinek túlnyomó részét nyugatról, az akkori **NSZK**-ból szerezték be. A létesítmény kommunikációs központjából rádió és tv-közleményeket lehetett volna kiadni a lakosságnak, illetve az folyamatos kapcsolatot biztosított a Varsói szerződés többi államával. A Szovjetunióval a kapcsolattartás az NDK-s KGB-összekötőtiszten keresztül történt, ezt a posztot [[passport:putyin_csellista_baratja|Vlagyimir Putyin]] ezredes töltötte be akkor.

Habár Honecker egy 1989. januári beszédében még kijelentette, hogy **a Fal még ötven vagy száz évig állni fog**, ha az okok addig még fennállnak majd -- //„Die Mauer wird in 50 und auch in 100 Jahren noch bestehen bleiben, wenn die dazu vorhandenen Gründe nicht beseitigt werden.“//  Nos, az okok nem álltak fenn addig, csak az év végéig, és onnantól a Fal NDK-stól, Honecker-estől és bunkerestől együtt okafogyottá vált, az egész összemókolt rendszer recsegve -- ropogva omlott össze.

Bukott az egész keleti blokk szinte összes szocialista rendszere, a nagy csapat; Kádár János, Wojciech Jaruzelski, Todor Zsivkov, Erich Honecker és Gustav Husak is a hatalma feladására kényszerült, és ezzel még mindig jobban jártak, mint mondjuk Nicolae Ceausescu.

Honecker érezte is a vesztét, gyorsan tiplizett Chilébe, hogy megússza a felelősségre vonást. Nem sokkal később, 1994-ben májrákban meghalt, kedvenc bunkere is jórészt hasonló sorsra jutott.

===== A bukás =====

A létesítményt a német hadsereg, a **Bundeswehr** kapta meg, de nem lelkesedtek az //„ajándékért”//, túl sok mindent nem tudtak vele kezdeni. Fenntartása túl sokba került volna, ezért a leépítése mellett döntöttek, ami abból állt, hogy a mozdítható berendezéseit leszerelték és elszállították, a többi részét meg otthagyták az enyészetnek.

Igaz, a létesítménynek a fő bejáratait befalazták -- de mivel ezúttal nem vigyázták azt a mindenre mozgásra kérdés nélkül tüzelő buzgó katonák, -- a falat több helyen is áttörték. Titkos túrákon térképezték fel a létesítményt sztalkerek, és a helyiek is innen elégítették ki kábel és páncélajtó igényeiket.

2003-ban a német állam és a bunkereket fenntartó Association of Berlin Bunker Network (**BBN**)  együttműködési megállapodást írtak elő, melynek keretében a szervezet felmérte és dokumentálta a Honecker-bunkert és úgy tervezték, hogy múzeumként nyitják azt meg a nagyközönség előtt. Ebből aztán semmi nem lett, mert a bunker fenntartási költségeit a szervezet nem (sem) tudta előteremteni, így a létesítményt 2008 végén ismét lezárták, illetve hát lebetonozták a látogatók elől. Ezúttal vastagabb betonréteggel.

Ez a betonozósdi komoly párhuzatot mutat a [[passport:a_poligon|Poligon]] hagyatékkezelésével. Az eszméletlen pénz, amit ebbe a beruházásba beleölt az egykori NDK-s kormányzat, így semmivé foszlott, pedig ezt a pénzt akár értelmes célokra is fordíthatták volna.

Olyan országokban, ahol elmaradt a számonkérés és elszámoltatás, máig megmaradt ez a hagyomány, hogy teljesen fölösleges látszatlétesítményekbe öljenek pénzeket értelmes célok teljesítése helyett.

Hagyománytiszteletből.

===== Ajánló =====
Hasonló jellegű bejegyzéseket a **A szovjet imperium romjain** tag alatt talál: {{topic>a_szovjet_imperium_romjain}}

{{page>passport:lablec}}

===== Források =====

[[http://www.bunker5001.com/|bunker5001.com]]\\ ddr-bunker.de: [[http://www.ddr-bunker.de/bunker/|Spezielle Bereiche der DDR - Vergangenheit]]\\ spiegel.de: [[http://www.spiegel.de/panorama/ddr-erbe-schatzsuche-in-honeckers-bunker-a-202413.html|Schatzsuche in Honeckers Bunker]]\\ spiegel.de: [[http://www.spiegel.de/einestages/honeckers-geheimer-atombunker-im-bauch-des-kalten-krieges-a-947104.html|Im Bauch des Kalten Krieges]]\\ planet-wissen.de: [[http://www.planet-wissen.de/geschichte/deutsche_geschichte/kalter_krieg/pwiedeutschebunkeranlagen100~_format-mobile_variant-iphone.nimex|Deutsche Bunkeranlagen]]\\ geschichtsspuren.de: [[https://www.geschichtsspuren.de/artikel/ddr-innerdeutsche-grenze/170-honecker-bunker-5001-prenden.html|Objekt 17/5001 - der Honecker-Bunker bei Prenden]]

{{tag>történelem háború beton diktátor nukleáris alagút 2017 hidegháború 17/5001 Berlin Prenden Németország NDK Erich_Honecker A_szovjet_impérium_romjain világjáró osztalgia Bunker_Komplex_5000 NSZEP SED Filigran AfüSt zsilip atombomba Vlagyimir_Putyin elhagyatott sztalker BBN szocializmus}}

~~NOCACHE~~
Bejegyzésmegtekintések száma: {{counter|total}}