passport:utazas_a_fold_kozeppontja_fele
Összehasonlítás
A kiválasztott és az jelenlegi változat között az alábbi különbségek fordulnak elő:
| passport:utazas_a_fold_kozeppontja_fele [2026/08/09 10:19] – létrehozva - külső szerkesztés 127.0.0.1 | passport:utazas_a_fold_kozeppontja_fele [2026/08/09 10:19] (aktuális) – külső szerkesztés (Ismeretlen dátum) 127.0.0.1 | ||
|---|---|---|---|
| Sor 1: | Sor 1: | ||
| + | ====== Utazás a Föld középpontja felé ====== | ||
| + | {{ passport: | ||
| + | |||
| + | Kölyökkoromban imádtam //Verne// könyveit, //Dékány András// műveivel egyetemben faltam őket, és töretlenül hittem, hogy ágyúlövedékben el lehet jutni a Holdra, illetve van egy rejtett út, valahol Izlandon, a Snæfell-len keresztül a Föld középpontja felé. Aztán időközben felnőttem, a dolgok és ezek a gyerekkori élmények is -- szerintem -- a helyükre kerültem, de hogy mi lehet a mélyben, mélyen a talpunk alatt, azért mindmáig izgat. | ||
| + | |||
| + | Nyilván vannak komoly téziseink a Föld szerkezeti felépítéséről, | ||
| + | |||
| + | Az egyik ilyen, talán leghíresebb kuatófúrás a **szupermély fúrás a Kola-félszigeten**, | ||
| + | |||
| + | {{ passport: | ||
| + | |||
| + | Persze, ma már nem ez a legmélyebb ilyen fúrás, egy katari olajkutató fúrást sikerült ennél néhány méterrel tovább mélyíteni -- ennek persze tudományos szempontból nem sok jelentősége van, de legalább így bekerült a rekordok könyvébe, a legtöbb pizzát felzabáló futóbolond, | ||
| + | |||
| + | A legtöbben -- főleg, akik még nem tiltották le az összes hírt gondolkozás nélkül lájkolgató ismerőseiket -- nem a tudományos jelenetőségét ismerik ennek a fúrásnak, hanem, hmm (nagy levegő, sóhaj). Na, jó, csapjunk bele a lecsóba. | ||
| + | |||
| + | Ezen a ponton segítségül hívom az urbanlegends oldalt egy mélyebb merítés elejéig (bocs): | ||
| + | |||
| + | > Azonban a fúrás kilencedik kilométerénél a fúrófej egy erős kőzetrétegbe ütközött. () Ilyenkor bevett eljárás, hogy kihúzzák a fúrófejet és egy speciális mikrofon segítségével, | ||
| + | |||
| + | Nos, ahogy a **Snopes** legendavadász oldal utánajárt az esetnek, kiderült, hogy egy norvég tanár szívatta be a médiát ezzel a sztorival, amivel egy vallási csatornát (naná) ültetett fel. A kiagyalt legenda később, minden cáfolata ellenére gyorsan terjedt el az erre fogékony közegben. | ||
| + | |||
| + | Sajnos, nap mint nap sikerül megtapasztalnom, | ||
| + | |||
| + | Egyébként el bírom képzelni, hogy a fenti események valóban megtörténtek. Na, nem úgy, nyilván, de nem szabad elfelejteni, | ||
| + | |||
| + | Amennyiben mégis kétségei támadnának egy-egy hasonlóan „hihetetlen” illetve „szenzációs” hírrel vagy beszámolóval kapcsolatban, | ||
| + | |||
| + | A fúrás helyszínét egyébként 1989-ben valóban felhagyták. Romjai szabadon látogathatók, | ||
| + | |||
| + | {{ youtube> | ||
| + | \\ | ||
| + | \\ | ||
| + | A felvételbe érdemes a 11. percre beletekerni, | ||
| + | |||
| + | A fúrótornyot védő épület mára a szél martaléka lett, a lecsavarozott, | ||
| + | |||
| + | {{ passport: | ||
| + | |||
| + | A fúrást egyébként technikai okok miatt kellett felhagyni. A fúrások során a forgatott és emiatt folyamatosan felmelegedő fúrószárba iszapot és adalékanyagokat pumpálnak a mélybe. Ez az anyag a furatban, a szár mellett tér vissza a felszínre és ennek a módszernek a főbb céljai a hűtés mellett a kifúrt anyag elhordása és a furat falának a szilárdítása. | ||
| + | |||
| + | Azért a Kola félszigeten kezdtek a fúrásba, mert ott a Föld legkülső rétege, a kéreg a szokásos 30-40 kilométerrel szemben jóval vékonyabb, nagyjából 15 kilométeres. A fúrást is eddig a mélységig tervezték, de a kéreg hőmérséklete a vártnál jóval gyorsabban emelkedett a fúrás során, 12 km mélyen már a várt 100 °C fok helyett 180 °C fogadta a kutatókat és kalkulációik szerint ez a 15 km-es célmélységben 300 °C fokra emelkedett volna. Az iszapos kenés és hűtés ebben a mélységben már egyszerűen nem működött, | ||
| + | |||
| + | {{ passport: | ||
| + | |||
| + | Ebben a mélységben a kőzetek is sokkal porózusabbak voltak a vártnál, egy érdekes jellemzés szerint inkább egyfajta plasztikus anyagként, mint kőzetként viselkedtek. Gyakorlatilag így technikai okok miatt kellett felhagyni a mélyfúrás folytatásával, | ||
| + | |||
| + | Nyilván ki lehetne alakítani olyan technológiát -- kezdve a fúrás keresztmetszetének a növelésével -- amivel mélyebbre is le lehetne jutni, de persze ezekre a -- persze, hogy borzasztóan drága -- kutatásokra már nagyon régóta egyszerűen nincsenek források. | ||
| + | |||
| + | |||
| + | {{url> | ||
| + | |||
| + | Sajnos -- ez persze a privát véleményem -- napjainkban eszméletlen ipari kapacitást tudunk rááldozni a még laposabb tévékre és a még menőbb telefonokra, | ||
| + | |||
| + | Neil Armstrong 1969-es Holdbeli látogatásánál azóta sem jutott senki messzebb a Földtől, és az 1970-es kutatófúrásnál sem jutott senki sem mélyebbre. | ||
| + | |||
| + | Feladtuk az álmainkat, és inkább hiszünk a megtalált pokolban és a lapos Földben meg persze az okostelefonjainkban, | ||
| + | |||
| + | Ez van. | ||
| + | |||
| + | {{page> | ||
| + | |||
| + | ==== Források ==== | ||
| + | |||
| + | acoustpol.narod.ru: | ||
| + | |||
| + | {{tag> | ||
| + | |||
| + | ~~NOCACHE~~ | ||
| + | Bejegyzésmegtekintések száma: {{counter|total}} | ||
