Összehasonlítás

A kiválasztott és az jelenlegi változat között az alábbi különbségek fordulnak elő:

--- passport:start [2026/08/02 02:10] – létrehozva - külső szerkesztés 127.0.0.1
+++ passport:start [2026/08/02 02:10] (aktuális) – külső szerkesztés (Ismeretlen dátum) 127.0.0.1
@@ Sor 1: / Sor 1: @@
+====== Passport.blog ======
+A blog 2013 és 2020 között futott az blog.hu oldalon, akkor még bejegyzései gyakran felkerülnek az Index főoldalára is. Az Index politikai tönkretételével egy időben a blog is önállósodott, itt a bolyongó.hu oldalon. A bejegyzések témái elég nagy szórást mutatnak, gyakoriak a technológiai, hidegháborús történelmi és érdekes helyszíneket bemutató írások.
+A blog bejegyzései időrendben: [[passport:kepes_index_151_175|passport.blog archívum]]
+===== Az utolsó néhány bejegyzés =====
+{{tablelayout?colwidth="250px"}}
+|[[passport:amszterdam|{{:passport2:icon:amsterdam.jpg|Amszterdam}}]]|**[[passport:amszterdam|Amszterdam]]** \\ Egy hirtelen felindulásból elkövetett autóstoppos trip a 90-es évekből, ami nem várt szakítással, majd vagy 20 év múlva egy ismét váratlan egymásra bukkanással teljesedik ki.|
+|[[passport:karanten_naplo_1|{{:passport:icon:karanten_naplo_1.png|Karantén napló 1}}]]|**[[passport:karanten_naplo_1|Karantén napló 1]]** \\ Van-e élet a karantén-hotelen túl? Hogyan sikerült az ausztráloknak a karanténosdit megszervezni? Ilyen égető kérdésekre ad választ az irományom első része. \\ \\ **[[passport:karanten_naplo_2|Karantén napló 2]]** \\ Üzembehelyezés Ausztráliában és Tazmániában a korona-vírus okozta káosz közepén.|
+|[[passport:a_falon_at|{{:passport:icon:a_falon_at.png|A falon át}}]]|**[[passport:a_falon_at|A falon át]]** \\ Walter Ulbricht, az NDK államtanácsának elnöke többször is engedélyt kért a Szovjetuniótól a határok technikai lezárásához. Amikor a szovjetek belátták, hogy esélyük sincs Berlin megszerzésére, megadták az engedélyt Ulbrichtnak. Az engedély megérkezése után azonnal, 1961. augusztus 13-án megkezdték a fal felhúzását. Berlin teljes nyugati szektorát egy 160 km hosszú fallal kerítették körbe.|
+|[[passport:rfc_1149|{{:passport:icon:rfc_1149.png|RFC 1149}}]]|**[[passport:rfc_1149|RFC 1149]]** \\  Az 1999. április 1-jei keltezésű IPoAC például egy teljesen hivatalosnak tűnő szabvány, száma RFC 1149. Az angol megnevezése már kisebb gyanakvásra adhat okot; **IP over Avian Carriers** (magyarul: //IP protokoll madarak útján//), de az igazi facepalm a leírás alatt jön: ez ugyanis arról szól, hogy az internetes adatcsomagokat madarakkal továbbítják. \\ <color gray>2020.09.20.</color>|
+|[[passport:neuralink|{{:passport:icon:neuralink.png|Neuralink}}]]|**[[passport:neuralink|Neuralink]]** \\  A Neuralink 2016-ban került megalapításra, székhelye San Francisco-ban található. A cég első körben egy varrógép-szerű robotkart fejlesztett ki, mely az agy célzott területeibe tud (a hajszálnál tízszer vékonyabb) 4-6 μm vastag szálakat (szenzorokat) beágyazni. Egy ilyen szál több száz (később majd több ezer) szenzort tartalmaz, melyek képesek az agyi neuronok jeleit közvetlenül érzékelni. \\ <color gray>2020.08.14.</color>|
+|[[passport:p2g|{{:passport2:icon:p2g.png|P2G: Szélenergiából üzemanyag}}]]|**[[passport:p2g|P2G: Szélenergiából üzemanyag]]** \\  Az egyik – és talán legfontosabb probléma a megújuló forrásokkal kapcsolatban, hogy sok esetben nem akkor termelnek energiát, amikor arra szükség van, hanem olyankor, ha fúj a szél vagy süt a nap, vagy jó a vízjárás. A villamos hálózatok önmagukban nem alkalmasak a villamos energia tárolására (szemben például a földgáz-hálózatokkal, amikben van puffer), mindig akkora energiamennyiség található ott (nagyjából), amennyire pillanatnyilag szükség van. \\ <color gray>2020.08.14.</color>|
+|[[passport:az_elektromos_auto_a_jovo|{{:passport2:icon:eauto_a_jovo.png|Az elektromos autó a jövő?}}]]|**[[passport:az_elektromos_auto_a_jovo|Az elektromos autó a jövő?]]** \\  Hogy gyorsan meg is válaszoljam a címben felvetett kérdést: még az is lehet. \\ Csak - véleményem szerint - nem így, ahogy azt a zöldek, meg úgy általában, az egyszerűbb megoldásokra hajló politikusok és szakértők elképzelik.  \\ <color gray>2020.08.14.</color>|
+|[[passport:majak|{{:passport2:icon:majak.png|Majak}}]]|**[[passport:majak|Majak]]** \\ 1957 szeptember 29.-én, 4 óra 20 perckor az egyik tartályban a hőmérséklet meghaladta a 350 °C és vélhetően vagy önrobbanással, vagy valamilyen villamos berendezés szikrája által berobbant. A kémiai (tehát nem nukleáris) robbanás nagyjából 75 tonna TNT (310 gigajoules) robbanásával volt egyenértékű. A tartályt egy vastag betonréteg fedte, mely 40 méterre repült, a 160 tonnányi erősen radioaktív üledék pedig kivetődött a légkörbe. \\ <color gray>2020.08.14.</color>|
+|[[passport:a_davis_besse_atomeromu_esete_a_virussal|{{:passport2:icon:david_besse.png|A Davis-Besse atomerőmű esete a vírussal}}]]|**[[passport:a_davis_besse_atomeromu_esete_a_virussal|A Davis-Besse atomerőmű esete a vírussal]]** \\  A felhasználók 2003 január 25.-én, 9:00 órakor a hálózat drasztikus lassulására figyeltek fel. 16:50-kor az un. Safety Parameter Display System (SPD) állt le. Az SPD felügyeli az erőműben a legfontosabb biztonsági mutatókat (hűtőrendszer, mag hőmérséklet-érzékelők, külső sugárzás érzékelők). 17:13-kor egy másik, igaz, kevésbé kritikus monitoring (SCADA) rendszer, a //„Plant Process Computer”// is kifagyott a féreg tevékenysége nyomán. \\ <color gray>2020.08.14.</color>|
+|[[passport:kina_szuperexpresszei|{{:passport:icon:kina_szuperexpresszei.png|Kína szuperexpresszei}}]]|**[[passport:kina_szuperexpresszei|Kína szuperexpresszei]]** \\  A program keretein belül 2012-ig 10.000 km pályát 200 km/h sebességgel tettek járhatóvá, és ezen belül 5.000 km szakaszon a vonatok a 350 km/h sebességet is meghaladhatják. Ezzel a világ legkiterjedtebb nagy sebességű vasúti hálózatát tudhatják magukénak, és ezen belül található a Beijing (Peking) – Guangzhou pálya, ami a világ leghosszabb nagy sebességű vonalának számít a maga 2.298 kilométerével.\\ <color gray>2020.08.14.</color>|
+|[[passport:a_wall_street_market_bukasa|{{:passport:icon:wallstreet.png|A Wall Street Market bukása}}]]|**[[passport:a_wall_street_market_bukasa|A Wall Street Market bukása]]** \\  A Darkneten a Wall Street Market volt az egyik legnagyobb áruház, de szerepét azóta már sok másik, hasonló profilú oldal (dream, empire, nightmare, agartha, core, cryptonia, cannazon,..) vette át. Ebben a bejegyzésben a bukásról lesz szó, azokról, akik ezt az oldalt üzemeltették, és elkövették az ilyenkor szokásos hibát; elbízták magukat.\\ <color gray>2020.05.21.</color>|
+|[[passport:a_kessler-szindroma|{{:passport:icon:kessler.png|A Kessler-szindróma}}]]|**[[passport:a_kessler-szindroma|A Kessler-szindróma]]** \\ A Kessler-szindróma (vagy Kessler-effektus) az a jelenség, melynek során a világűrben az alacsony Föld körüli pályán keringő és egymással összeütköző szemétdarabok egyre nagyobb valószínűséggel további szemétdarabokat állítanak elő.\\ <color gray>2020.05.07.</color>|
+|[[passport:a_zummogo|{{:passport:icon:buzzer.png|A Zümmögő}}]]|**[[passport:a_zummogo|A Zümmögő]]** \\  A Zümmögő a 80-as években felbukkant, 4625 kHz-en sugárzó rádióadó, mely eleinte egy sípoló hangot továbbított, majd 1992-ben kottát váltott, és áttért a zümmögésre. Egész pontosan percenként 21-34 alkalommal ismétlődő, 0,8 másodpercig tartó zümmögő hangot sugároz, mely adások között 1-1,3 másodperc csend van. \\ <color gray>2020.04.20.</color>|
+|[[passport:a_cia_lopott_muholdja|{{:passport:icon:lopott_muhold.png|A CIA lopott műholdja}}]]|**[[passport:a_cia_lopott_muholdja|A CIA lopott műholdja]]** \\ A szovjet műholdak, és főleg azoknak a technikai megoldásai persze felkeltették a CIA érdeklődését is, szerettek volna többet megtudni ezekről az eszközökről. Erre egy érdekes lehetőség nyílt számukra, ugyanis a Szovjetunió egy technikai vándorkiállítást indított világ körüli útjára, melynek fő feladata a kommunista állam technológiai fölényének a hirdetése volt. A kiállítás 1959 végén Mexikóba ért, az aktuális bemutatónak Mexikóváros volt a helyszíne.  \\ <color gray>2020.03.13.</color>|
+|[[passport:kemek_hidja|{{:passport:icon:bridgeofspy.png|Kémek hídja}}]]|**[[passport:kemek_hidja|Kémek hídja]]** \\ Csak egy híd Berlin határában, ami a Havel folyón ível át Potsdam felé, a régi országúton. Régi fémszerkezet, egyen-zöld festés, az úton éppenhogy csak csordogál a forgalom. Az elhúzó autóvezetők sem értik – ez tükröződik a nézésükből – hogy mi a fenét lehet fényképezni egy ilyen jellegtelen – tizenkettő egy tucat – hídon. Pedig a hídfőn álló név tanúsága szerint ez a Glienicker Brücke, azaz a Bridge of spies, a kémek hídja.\\  <color gray>2020.02.26.</color>|
+|[[passport:kettos_merce_a_nasa-nal|{{:passport:icon:starliner.png|Kettős mérce a NASA-nál}}]]|**[[passport:kettos_merce_a_nasa-nal|Kettős mérce a NASA-nál]]** \\ A NASA légiközlekedés-védelmi tanácsadó bizottságának ülésén kiderült, hogy a Boeing Starliner űrhajója súlyos szoftverhibával indult el a legutóbbi tesztrepülése során az ISS-re, mely az légkörbe való visszalépés során komoly balesetet okozhatott volna. \\ <color gray> 2020.02.10., </color>|
+==== Régebbi bejegyzések ====
+[[kepes_index_151_175|Bejegyzések: 175..151]] \\
+[[kepes_index_126_150|Bejegyzések: 150..126]] \\
+[[kepes_index_101_125|Bejegyzések: 125..101]] \\
+[[kepes_index_076_100|Bejegyzések: 100..076]] \\
+[[kepes_index_051_075|Bejegyzések: 075..051]] \\
+[[kepes_index_026_050|Bejegyzések: 050..026]] \\
+[[kepes_index_001_025|Bejegyzések: 025..001]] \\