bolyongó

Felhasználói eszközök

Eszközök a webhelyen

Nyomvonal: • mco
passport:mco

Különbségek

A kiválasztott változat és az aktuális verzió közötti különbségek a következők.

Összehasonlító nézet linkje

Előző változat mindkét oldalonElőző változat
Következő változat		Előző változat
passport:mco [2026/04/24 09:31] – vamsanpassport:mco [2026/04/24 11:07] (aktuális) – vamsan
Sor 6: Sor 6:
  
 ==== A Mars Climate Orbiter (MCO) program ==== ==== A Mars Climate Orbiter (MCO) program ====
-A **Mars Climate Orbiter (MCO)** program előkészítése a NASA Mars Surveyor ’98 programjának részeként zajlott, amelynek célja a Mars légkörének, klímájának és felszíni változásainak hosszú távú vizsgálata volt. A szondát bolygóközi időjárási műholdnak tervezték, amely egy teljes marsi éven (sol - két földi év) keresztül figyelte volna a port, a vízgőzt és a szezonális változásokat. Emellett kulcsfontosságú feladata volt a Mars Polar Lander leszállóegység adatainak továbbközvetítése a Földre.+A **Mars Climate Orbiter (MCO)** program előkészítése a NASA Mars Surveyor ’98 programjának részeként zajlott, amelynek célja a Mars légkörének, klímájának és felszíni változásainak hosszú távú vizsgálata volt. A szondát bolygóközi időjárási műholdnak tervezték, amely egy teljes marsi éven (körülbelül két földi év) keresztül figyelte volna a port, a vízgőzt és a szezonális változásokat. Emellett kulcsfontosságú feladata volt a Mars Polar Lander leszállóegység adatainak továbbközvetítése a Földre. 
 + 
 +{{ :passport:mco_1.png |Mars Climate Orbiter (MCO)}}
  
 Az űrszondát a Lockheed Martin Astronautics tervezte és építette a NASA megbízásából és 1998. december 11. indították útjára Cape Canaveralból egy Delta II hordozórakétával. Az űrszondát a Lockheed Martin Astronautics tervezte és építette a NASA megbízásából és 1998. december 11. indították útjára Cape Canaveralból egy Delta II hordozórakétával.
Sor 26: Sor 28:
 ==== MPL ==== ==== MPL ====
 A **Mars Polar Lander (MPL)** 1999. december 3-án érte el a Marsot, de a leszállási manőver során ez is nyomtalanul eltűnt, és soha nem sikerült vele újra felvenni a kapcsolatot. Ez volt a második súlyos veszteség a **Mars Surveyor ’98** programban a Mars Climate Orbiter kudarca után.  A **Mars Polar Lander (MPL)** 1999. december 3-án érte el a Marsot, de a leszállási manőver során ez is nyomtalanul eltűnt, és soha nem sikerült vele újra felvenni a kapcsolatot. Ez volt a második súlyos veszteség a **Mars Surveyor ’98** programban a Mars Climate Orbiter kudarca után. 
 +
 +{{ :passport:mco_2.png |Mars Polar Lander (MPL)}}
  
 A legvalószínűbb forgatókönyv ebben az esetben egy szoftverhiba lehetett. Amikor a szonda kinyitotta a leszállótalpait a süllyedés során, az így keletkező vibrációt a fedélzeti számítógép tévesen úgy értelmezte, hogy a jármű már talajt ért. A téves jelzés hatására a szoftver leállította a fékezőrakétákat, miközben a szonda még körülbelül 40 méter magasan járt. A szonda így szabadesésben a felszínbe csapódott és megsemmisült. A legvalószínűbb forgatókönyv ebben az esetben egy szoftverhiba lehetett. Amikor a szonda kinyitotta a leszállótalpait a süllyedés során, az így keletkező vibrációt a fedélzeti számítógép tévesen úgy értelmezte, hogy a jármű már talajt ért. A téves jelzés hatására a szoftver leállította a fékezőrakétákat, miközben a szonda még körülbelül 40 méter magasan járt. A szonda így szabadesésben a felszínbe csapódott és megsemmisült.
Sor 38: Sor 42:
 ==== "Gyorsabban, jobban, olcsóbban" stratégia ==== ==== "Gyorsabban, jobban, olcsóbban" stratégia ====
 A jelentés szerint a misszió túlzott feszítettsége és a szűkös költségvetés hozzájárult a felületes minőségellenőrzéshez. A NASA akkori igazgatója, Dan Goldin által hirdetett //"Gyorsabban, jobban, olcsóbban"// filozófia alapjaiban rendült meg. Bebizonyosodott, hogy a túlzott spórolás és a szoros határidők a biztonság és a minőségellenőrzés rovására mennek. A jelentés szerint a misszió túlzott feszítettsége és a szűkös költségvetés hozzájárult a felületes minőségellenőrzéshez. A NASA akkori igazgatója, Dan Goldin által hirdetett //"Gyorsabban, jobban, olcsóbban"// filozófia alapjaiban rendült meg. Bebizonyosodott, hogy a túlzott spórolás és a szoros határidők a biztonság és a minőségellenőrzés rovására mennek.
 +
 +{{ :passport:mco_3.png |Mars Climate Orbiter (MCO)}}
  
 A vizsgálatokat követően kötelezővé tették a teljes körű, szoftverek közötti adatátviteli teszteket (end-to-end testing) és globálisan rögzítették a metrikus rendszer kizárólagos használatát minden jövőbeli űreszköznél. A vizsgálatokat követően kötelezővé tették a teljes körű, szoftverek közötti adatátviteli teszteket (end-to-end testing) és globálisan rögzítették a metrikus rendszer kizárólagos használatát minden jövőbeli űreszköznél.
Sor 58: Sor 64:
 Hasonló jellegű bejegyzéseket a **Érdekes történet** tag alatt talál: {{topic>erdekes_toertenet&nodate&nouser}} Hasonló jellegű bejegyzéseket a **Érdekes történet** tag alatt talál: {{topic>erdekes_toertenet&nodate&nouser}}
  
-{{tag>2026 Therac-25 great_bugs lineáris_gyorsító linac 1980 AECL Malfunction_54 Fritz_Hager FDA PDP-11 erdekes_toertenet tech USA}}+{{tag>2026 MCO Mars_Climate_Orbiter erdekes_toertenet tech USA NASA Lockheed_Martin_Astronautics 1999 Faster,_Better,_Cheaper Mars_Polar_Lander MPL Jet_Propulsion_Laboratory JPL Small_Forces end-to-end_test Dan_Goldin }}
  
 ~~NOCACHE~~ ~~NOCACHE~~
 Bejegyzésmegtekintések száma: {{counter|total}} Bejegyzésmegtekintések száma: {{counter|total}}
  
passport/mco.1777023069.txt.gz · Utolsó módosítás: szerkesztette: vamsan