bolyongó

Felhasználói eszközök

Eszközök a webhelyen

Nyomvonal: • mco
passport:mco

Különbségek

A kiválasztott változat és az aktuális verzió közötti különbségek a következők.

Összehasonlító nézet linkje

Következő változat		Előző változat
passport:mco [2026/04/24 09:05] – létrehozva vamsanpassport:mco [2026/04/24 11:07] (aktuális) – vamsan
Sor 1: Sor 1:
 ====== A Mars Climate Orbiter (MCO) program banális katasztrófája ====== ====== A Mars Climate Orbiter (MCO) program banális katasztrófája ======
  
-A Mars Climate Orbiter (MCO) program előkészítése a NASA Mars Surveyor ’98 programjának részeként zajlott, amelynek célja a Mars légkörének, klímájának és felszíni változásainak hosszú távú vizsgálata volt. A szondát bolygóközi időjárási műholdnak tervezték, amely egy teljes marsi éven (sol - két földi év) keresztül figyelte volna a port, a vízgőzt és a szezonális változásokat. Emellett kulcsfontosságú feladata volt a Mars Polar Lander leszállóegység adatainak továbbközvetítése a Földre.+1999 szeptemberében, közel 10 hónapnyi Mars-utazás után a Mars Climate Orbiter darabokra szakadt és szétégett a Mars légkörében. Egy olyan napon, amikor a NASA mérnökei és az érdeklődők pezsgők társaságában, lélegzetvisszafolytva az ünneplésre készültek.  
 + 
 +A földi valóság viszont csúnyán visszaköszönt; a kapkodás, a spórolás nem hálálta meg magát, és főleg az a banális tény, hogy a tervezőcsapat egy része a metrikus, a másik viszont az imperiális mértékegységeket használta a munkájához, és erről //"elfelejtettek"// egymással egyeztetni.  
 + 
 +==== A Mars Climate Orbiter (MCO) program ==== 
 +A **Mars Climate Orbiter (MCO)** program előkészítése a NASA Mars Surveyor ’98 programjának részeként zajlott, amelynek célja a Mars légkörének, klímájának és felszíni változásainak hosszú távú vizsgálata volt. A szondát bolygóközi időjárási műholdnak tervezték, amely egy teljes marsi éven (körülbelül két földi év) keresztül figyelte volna a port, a vízgőzt és a szezonális változásokat. Emellett kulcsfontosságú feladata volt a Mars Polar Lander leszállóegység adatainak továbbközvetítése a Földre. 
 + 
 +{{ :passport:mco_1.png |Mars Climate Orbiter (MCO)}}
  
 Az űrszondát a Lockheed Martin Astronautics tervezte és építette a NASA megbízásából és 1998. december 11. indították útjára Cape Canaveralból egy Delta II hordozórakétával. Az űrszondát a Lockheed Martin Astronautics tervezte és építette a NASA megbízásából és 1998. december 11. indították útjára Cape Canaveralból egy Delta II hordozórakétával.
Sor 9: Sor 16:
 Utólagos elemzések során kiderült, hogy egy navigációs hiba minden egyes pályakorrekciónál és a szonda stabilitását biztosító kisebb hajtómű-indításnál jelentkezett. Mivel ezek egyenként apró eltérések voltak, a napi rutin során nem tűntek kritikusnak, de a 9 hónapos út alatt összeadódtak, és egy 170 kilométeres eltérést eredményeztek. A navigációs csapat tagjai az út során észlelték, hogy a szonda pályája nem pontosan ott van, ahol lennie kellene. Jelezték is az aggályaikat a feletteseiknek, de mivel a jelentéseket nem a hivatalos protokoll szerint nyújtották be, a vezetőség nem tulajdonított nekik nagy jelentőséget, és nem történt érdemi intézkedés. Utólagos elemzések során kiderült, hogy egy navigációs hiba minden egyes pályakorrekciónál és a szonda stabilitását biztosító kisebb hajtómű-indításnál jelentkezett. Mivel ezek egyenként apró eltérések voltak, a napi rutin során nem tűntek kritikusnak, de a 9 hónapos út alatt összeadódtak, és egy 170 kilométeres eltérést eredményeztek. A navigációs csapat tagjai az út során észlelték, hogy a szonda pályája nem pontosan ott van, ahol lennie kellene. Jelezték is az aggályaikat a feletteseiknek, de mivel a jelentéseket nem a hivatalos protokoll szerint nyújtották be, a vezetőség nem tulajdonított nekik nagy jelentőséget, és nem történt érdemi intézkedés.
  
-A küldetés a "Faster, Better, Cheaper" (gyorsabban, jobban, olcsóbban) stratégia jegyében készült, ami miatt a csapatokat túlterhelték, a kommunikáció hiányos volt, és több fontos ellenőrző folyamatot egyszerűen kihagytak vagy siettettek.  Mire a mérnökök 24 órával az érkezés előtt kiszámolták, hogy a szonda magassága kritikus (mindössze 57–110 km a tervezett 226 km helyett), már túl késő volt a pályamódosításhoz.+A küldetés a **"Faster, Better, Cheaper"** (//gyorsabban, jobban, olcsóbban//) stratégia jegyében készült, ami miatt a csapatokat túlterhelték, a kommunikáció hiányos volt, és több fontos ellenőrző folyamatot egyszerűen kihagytak vagy siettettek.  Mire a mérnökök 24 órával az érkezés előtt kiszámolták, hogy a szonda magassága kritikus (mindössze 57–110 km a tervezett 226 km helyett), már túl késő volt a pályamódosításhoz.
  
 A Mars Climate Orbiter (MCO) 1999. szeptember 23-án érte el a Marsot. Aznap, az UTC szerint 09:00:46-kor a szonda begyújtotta a főhajtóművét, hogy lassítson és pályára álljon a bolygó körül. 09:04:52-kor a szonda a Mars mögé került, ami a tervek szerint a rádiókapcsolat átmeneti megszakadásával járt volna. Azonban ez a pillanat 49 másodperccel korábban következett be a vártnál. A Mars Climate Orbiter (MCO) 1999. szeptember 23-án érte el a Marsot. Aznap, az UTC szerint 09:00:46-kor a szonda begyújtotta a főhajtóművét, hogy lassítson és pályára álljon a bolygó körül. 09:04:52-kor a szonda a Mars mögé került, ami a tervek szerint a rádiókapcsolat átmeneti megszakadásával járt volna. Azonban ez a pillanat 49 másodperccel korábban következett be a vártnál.
  
 A korábbi navigációs hiba miatt az űrszonda nem a tervezett 140–150 km-es magasságban, hanem mindössze 57 km-es magasságban közelítette meg a felszínt. Ezen az alacsony magasságon a marsi légkör már túl sűrű volt: a nagy sebesség, a fellépő súrlódás és hőhatás valószínűleg darabokra szakította és elégette a szondát. A korábbi navigációs hiba miatt az űrszonda nem a tervezett 140–150 km-es magasságban, hanem mindössze 57 km-es magasságban közelítette meg a felszínt. Ezen az alacsony magasságon a marsi légkör már túl sűrű volt: a nagy sebesség, a fellépő súrlódás és hőhatás valószínűleg darabokra szakította és elégette a szondát.
- Az irányítóközpont hiába várta a jel újra megjelenését a Mars túlsó oldalán, a kapcsolat soha nem állt helyre. A következő napokban több mint 40 parancsfájlt küldtek a szonda „felébresztésére”, de szeptember 25-én hivatalosan is elveszettnek nyilvánították a küldetést.  
  
-A vizsgálatot szinte azonnal a kapcsolat elvesztése után, 1999 szeptemberének végén megindították. Több szinten zajlott az elemzés, hogy kiderítsék a hiba okát és megpróbálják megelőzni a közelgő Mars Polar Lander kudarcát. Túl későn.+Az irányítóközpont hiába várta a jel újra megjelenését a Mars túlsó oldalán, a kapcsolat soha nem állt helyre. A következő napokban több mint 40 parancsfájlt küldtek a szonda //„felébresztésére”//, de szeptember 25-én hivatalosan is elveszettnek nyilvánították a küldetést.  
 + 
 +A vizsgálatot szinte azonnal a kapcsolat elvesztése után, 1999 szeptemberének végén megindították. Több szinten zajlott az elemzés, hogy kiderítsék a hiba okát és megpróbálják megelőzni a közelgő //Mars Polar Lander// kudarcát. Túl későn.
  
 ==== MPL ==== ==== MPL ====
-A Mars Polar Lander (MPL) 1999. december 3-án érte el a Marsot, de a leszállási manőver során ez is nyomtalanul eltűnt, és soha nem sikerült vele újra felvenni a kapcsolatot. Ez volt a második súlyos veszteség a Mars Surveyor ’98 programban a Mars Climate Orbiter kudarca után. +A **Mars Polar Lander (MPL)** 1999. december 3-án érte el a Marsot, de a leszállási manőver során ez is nyomtalanul eltűnt, és soha nem sikerült vele újra felvenni a kapcsolatot. Ez volt a második súlyos veszteség a **Mars Surveyor ’98** programban a Mars Climate Orbiter kudarca után.  
 + 
 +{{ :passport:mco_2.png |Mars Polar Lander (MPL)}}
  
 A legvalószínűbb forgatókönyv ebben az esetben egy szoftverhiba lehetett. Amikor a szonda kinyitotta a leszállótalpait a süllyedés során, az így keletkező vibrációt a fedélzeti számítógép tévesen úgy értelmezte, hogy a jármű már talajt ért. A téves jelzés hatására a szoftver leállította a fékezőrakétákat, miközben a szonda még körülbelül 40 méter magasan járt. A szonda így szabadesésben a felszínbe csapódott és megsemmisült. A legvalószínűbb forgatókönyv ebben az esetben egy szoftverhiba lehetett. Amikor a szonda kinyitotta a leszállótalpait a süllyedés során, az így keletkező vibrációt a fedélzeti számítógép tévesen úgy értelmezte, hogy a jármű már talajt ért. A téves jelzés hatására a szoftver leállította a fékezőrakétákat, miközben a szonda még körülbelül 40 méter magasan járt. A szonda így szabadesésben a felszínbe csapódott és megsemmisült.
Sor 26: Sor 36:
 A vizsgálatot három, egymástól független csoport végezte: Egyrészt lezajlott a A Jet Propulsion Laboratory (JPL) saját belső vizsgálata, amely már 1999. szeptember 30-ra azonosította a hiba valószínűsíthető okát. A NASA is felállított egy független vizsgálóbizottságot, melyet Arthur G. Stephenson, a Marshall Űrközpont akkori igazgatója vezetett.  Külső szakértőkből és a JPL munkatársaiból is létre jött egy csoport a rendszerszintű hibák feltárására.  A vizsgálatot három, egymástól független csoport végezte: Egyrészt lezajlott a A Jet Propulsion Laboratory (JPL) saját belső vizsgálata, amely már 1999. szeptember 30-ra azonosította a hiba valószínűsíthető okát. A NASA is felállított egy független vizsgálóbizottságot, melyet Arthur G. Stephenson, a Marshall Űrközpont akkori igazgatója vezetett.  Külső szakértőkből és a JPL munkatársaiból is létre jött egy csoport a rendszerszintű hibák feltárására. 
 A bizottság 1999. november 10-én tette közzé első jelentését (Phase I), amelyben a következőket állapították meg:   A bizottság 1999. november 10-én tette közzé első jelentését (Phase I), amelyben a következőket állapították meg:  
-A „Small Forces” nevű szoftverfájl kódolása során nem használtak egységesen metrikus egységeket. A Lockheed Martin angolszász mértékegységben (pound-force seconds) adta meg az adatokat, míg a JPL navigációs szoftvere metrikus értéket (newton-seconds) várt. Magyarul az egyik csapat metrikus, míg a másik angolszász mértékegységet használt, és ezt elfelejtették egymással egyeztetni. Ez a meglehetősen banális hiba vezetett a 327,6 millió dollár (mai értéken 610–630 millió dollár) értékű szonda megsemmisüléséhez.+A „Small Forces” nevű szoftverfájl kódolása során nem használtak egységesen metrikus egységeket. A Lockheed Martin angolszász (imperiális) mértékegységben (ft/s²) adta meg a gyorsulási adatokat, míg a JPL navigációs szoftvere metrikus értéket (m/s²) várt. Magyarul az egyik csapat metrikus, míg a másik angolszász mértékegységet használt, és ezt //"elfelejtették"// egymással egyeztetni. Ez a meglehetősen banális hiba vezetett a 327,6 millió dollár (mai értéken 610–630 millió dollár) értékű szonda megsemmisüléséhez.
  
-Elmaradt az úgynevezett „end-to-end” tesztelés, amely során a szoftverek közötti adatátvitelt teljes folyamatában ellenőrizték volna. A navigációs csapat és a mérnökök közötti információáramlás nem volt megfelelő; a navigátorok jelezték a pályaelérést, de észrevételeiket nem vették komolyan. A bizottság megállapította, hogy a navigációs csapat nem volt elégséges létszámú, és nem kaptak megfelelő képzést az adott űrszonda specifikus jellemzőiről.+Elmaradt az úgynevezett //„end-to-end”// tesztelés, amely során a szoftverek közötti adatátvitelt teljes folyamatában ellenőrizték volna. A navigációs csapat és a mérnökök közötti információáramlás nem volt megfelelő; a navigátorok jelezték a pályaelérést, de észrevételeiket nem vették komolyan. A bizottság megállapította, hogy a navigációs csapat nem volt elégséges létszámú, és nem kaptak megfelelő képzést az adott űrszonda specifikus jellemzőiről.
  
 ==== "Gyorsabban, jobban, olcsóbban" stratégia ==== ==== "Gyorsabban, jobban, olcsóbban" stratégia ====
-A jelentés szerint a misszió túlzott feszítettsége és a szűkös költségvetés hozzájárult a felületes minőségellenőrzéshez. A NASA akkori igazgatója, Dan Goldin által hirdetett "Gyorsabban, jobban, olcsóbban" filozófia alapjaiban rendült meg. Bebizonyosodott, hogy a túlzott spórolás és a szoros határidők a biztonság és a minőségellenőrzés rovására mennek.+A jelentés szerint a misszió túlzott feszítettsége és a szűkös költségvetés hozzájárult a felületes minőségellenőrzéshez. A NASA akkori igazgatója, Dan Goldin által hirdetett //"Gyorsabban, jobban, olcsóbban"// filozófia alapjaiban rendült meg. Bebizonyosodott, hogy a túlzott spórolás és a szoros határidők a biztonság és a minőségellenőrzés rovására mennek. 
 + 
 +{{ :passport:mco_3.png |Mars Climate Orbiter (MCO)}}
  
 A vizsgálatokat követően kötelezővé tették a teljes körű, szoftverek közötti adatátviteli teszteket (end-to-end testing) és globálisan rögzítették a metrikus rendszer kizárólagos használatát minden jövőbeli űreszköznél. A vizsgálatokat követően kötelezővé tették a teljes körű, szoftverek közötti adatátviteli teszteket (end-to-end testing) és globálisan rögzítették a metrikus rendszer kizárólagos használatát minden jövőbeli űreszköznél.
Sor 43: Sor 55:
  
 ===== Források ===== ===== Források =====
-AmericaSpace: ‘Could Not Have Survived’: 20 Years Since NASA’s Ill-Fated Mars Polar Lander +AmericaSpace: [[https://www.americaspace.com/2019/01/06/could-not-have-survived-20-years-since-nasas-ill-fated-mars-polar-lander/#:~:text=It%20found%20that—given%20a,remains%20profoundly%20fraught%20with%20risk.|‘Could Not Have Survived’: 20 Years Since NASA’s Ill-Fated Mars Polar Lander]] \\  
-https://www.americaspace.com/2019/01/06/could-not-have-survived-20-years-since-nasas-ill-fated-mars-polar-lander/#:~:text=It%20found%20that—given%20a,remains%20profoundly%20fraught%20with%20risk. +The Canadian Encyclopedia : [[https://thecanadianencyclopedia.ca/en/article/polar-lander-fails-on-mars|Polar Lander Fails on Mars]] \\  
-The Canadian Encyclopedia : Polar Lander Fails on Mars +Simscale :  [[https://www.simscale.com/blog/nasa-mars-climate-orbiter-metric/#:~:text=This%20navigation%20mishap%20pushed%20the,mission%2C%20was%20not%20robust%20enough.|When NASA Lost a Spacecraft Due to a Metric Math Mistake]] \\  
-https://thecanadianencyclopedia.ca/en/article/polar-lander-fails-on-mars +NASA's [[https://nces.ed.gov/pubs2009/metadata/exhibit1_1.asp#:~:text=September%2030%2C%201999,List%20of%20Exhibits|metric confusion caused Mars Orbiter loss]] \\  
-Simscale :  When NASA Lost a Spacecraft Due to a Metric Math Mistake +Wikipedia: [[https://en.wikipedia.org/wiki/Mars_Climate_Orbiter|Mars Climate Orbiter]]
-https://www.simscale.com/blog/nasa-mars-climate-orbiter-metric/#:~:text=This%20navigation%20mishap%20pushed%20the,mission%2C%20was%20not%20robust%20enough. +
-NASA's metric confusion caused Mars Orbiter loss +
-https://nces.ed.gov/pubs2009/metadata/exhibit1_1.asp#:~:text=September%2030%2C%201999,List%20of%20Exhibits +
-Wikipedia: Mars Climate Orbiter +
-https://en.wikipedia.org/wiki/Mars_Climate_Orbiter#:~:text=Still%2C%20NASA%20does%20not%20place,by%20at%20least%2030%25."+
  
 ===== Ajánló ===== ===== Ajánló =====
 Hasonló jellegű bejegyzéseket a **Érdekes történet** tag alatt talál: {{topic>erdekes_toertenet&nodate&nouser}} Hasonló jellegű bejegyzéseket a **Érdekes történet** tag alatt talál: {{topic>erdekes_toertenet&nodate&nouser}}
  
-{{tag>2026 Therac-25 great_bugs lineáris_gyorsító linac 1980 AECL Malfunction_54 Fritz_Hager FDA PDP-11 erdekes_toertenet tech USA}}+{{tag>2026 MCO Mars_Climate_Orbiter erdekes_toertenet tech USA NASA Lockheed_Martin_Astronautics 1999 Faster,_Better,_Cheaper Mars_Polar_Lander MPL Jet_Propulsion_Laboratory JPL Small_Forces end-to-end_test Dan_Goldin }}
  
 ~~NOCACHE~~ ~~NOCACHE~~
 Bejegyzésmegtekintések száma: {{counter|total}} Bejegyzésmegtekintések száma: {{counter|total}}
  
passport/mco.1777021504.txt.gz · Utolsó módosítás: szerkesztette: vamsan