Összehasonlítás

A kiválasztott és az jelenlegi változat között az alábbi különbségek fordulnak elő:

--- passport:atadtak_a_vilag_leghosszabb_alagutjat [2026/08/05 10:51] – létrehozva - külső szerkesztés 127.0.0.1
+++ passport:atadtak_a_vilag_leghosszabb_alagutjat [2026/08/05 10:51] (aktuális) – külső szerkesztés (Ismeretlen dátum) 127.0.0.1
@@ Sor 1: / Sor 1: @@
+====== Átadták a világ leghosszabb alagútját ======
+A sajtót persze már körbejárta a hír, hogy átadták az új **Gotthard bázisalagút**at, a milliónyi figyelemreméltó számadatot egy koronázza meg: **57 km hosszú**.
+{{ passport:gotthard5.png |Gotthard bázisalagút}}
+Mintha Budán behajtanánk a Budai Váralagútba (persze nem esős időben, hiszen akkor a Lánchidat tárolják ott) és Székesfehérváron érnénk ismét napfényre. Nyilván a hasonlat -- mint a hasonlatok döntő többsége -- sántít, ugyanis a Gotthard, legalábbis ez a (bázis) Gotthard vasúti alagút.
+Illetve több alagút, ehh, fussunk neki a történetnek korábbról. Nem, még korábbról.
+==== Hannibal ====
+Miért is kell átjáró az Alpokba, valószínűleg ezen **Hannibal** is elgondolkozott, mielőtt időszámításunk előtt 218-ban negyvenezer katonájával (meg tízezer lóval -- érdekes, a források megoszlanak a katonák és a lovak számát illetően, de van egy fix adat: 37 elefánttal) 16 nap alatt átkelt az Alpokon és aztán meg sem állt Rómáig.
+Az, hogy hol, melyik hágón tudott akkor egy ilyen logisztikai csodát leszervezni, máig is csak találgatják, de szarmaradványok (pardon) alapján már ezen a kutatási területen is áttörés várható -- mindegy, ez egy másik sztori. Szóval az Alpok nekünk, embereknek, mindig is kissé „útban” volt.
+{{ passport:gotthard9.png |Hannibal átkel az Alpokon, közben elefántok potyognak az égből, kép forrása: Wikipedia}}
+A Gotthard hágó már a rómaiak idején is ismert volt, **Adula Mons** néven (mert ugye, mit adtak nekünk a rómaiak). A középkorban már a környék gazdasági felfutását hozta magával a hágón bonyolított kereskedelem.
+-ben, 3 év alatt húzták fel a hosszú ideig az egyik legfontosabb, a hegyen átvágó utat, a **Passo del San Gottardo**-t. Az út a déli oldalon a Tremola-völgyben vezet, ezt az útszakaszt egyszerűen **Tremola**-nak szokták hívni; ez mára a motorosok kedvenceként is felfutott, amint a 900 méteres szintkülönbséget 37 hajtűkanyarral hidalja át. A hágó még napjainkban is csak júniustól novemberig tart nyitva, de 1980 óta alternatívaként ott van az A2-es autópálya 17 km-es Gotthard közúti alagútja.
+{{ passport:gotthard10.png |a Tremola}}
+==== Vonattal a Gotthard alatt ====
+Az új alagút persze nem az első vasúti alagút errefelé az Alpok alatt, sőt, mivel a régi kissé elavult, és egyszerűen a megnövekedett teherforgalom számára sem volt már igazán alkalmas, építették meg az újat.
+Az egyenesebb és tengerszinthez közelebbi alagút tervei már 69 éve felmerültek, de az alagútfúrási technikák csak napjainkra érték el azt a szintet, hogy bele mertek vágni a bázisalagút építésébe.
+A régi Gotthard vasúti alagút jóval magasabban és rövidebben (15 km hosszan) szelte csak át a hegyet. Bár a pálya festői szépségű tájakon vezet, a szűk pályaívek és a szigorú emelkedők miatt a maximum 1500 tonnás tehervonatokat 3 mozdony húzza csak át a hegyen.
+{{ passport:gotthard6.png |a "régi" Gotthard vasúti vonal pályavezetése; izgalmas de nem túl gazdaságos - a kép rákattintással nagyítható}}
+Van vagy öt nagyon látványos hurok is az egyébként 1882-ben épített pályán, amik szintén a vonatbarátok kedvencei közé tartoznak, de a tömeges teherszállítás szempontjából ezek csak tetézik a problémák sorát a régi pályával szemben. A régi pálya persze az új, bázisalagúttal párhuzamosan fogja kiszolgálni majd a továbbiakban is a vasúti forgalmat.
+{{ passport:gotthard8.png |Gotthard}}
+Amellett, hogy a Gotthard világrekorder a maga 57 kilométeres hosszával, érdekesség, hogy voltaképpen összesen **152 kilométernyi alagút**ból áll. A két, egymással párhuzamos és 9 -- 13 méter átmérőjű főalagutak mellett 330 méterenként -- biztonsági, mentési célból -- átkötőalagutak is találhatók, illetve két jókora földalatti többfunkciós állomás is (a **Sedrun** és a **Faido**), ahonnan liftekkel a felszínre lehet jutni, illetve a vonatok is átírányíthatók a másik főalagútba.
+Az alagutakat az építés alatt folyamatosan hűteni kellett, mert a munkahelyeken előírt 28 °C csak így volt biztosítható az egyébként **45 fok**os alagútban. A rendes üzem alatt az alagút klimatizálását a szellőztetéssel valósítják meg, ebben is fontos szerep jutott a két földalatti állomásnak is.
+{{ passport:gotthard1.png |a régi és az új vasúti alagutak}}
+Az alagutak nagy részét -- 64%-át -- alagútfúró gépekkel építették meg. Az alagutak mélyítése nem volt zökkenőmentes, az egyenként 2700 tonnás gépek két esetben is több hónapra elakadtak. Érdekes módon soha nem azokban az esetekben, amikor -- előzetesen -- komolyabb nehézségekkel számoltak a tervezők.
+==== A Piora-völgy ====
+A Piora-völgy egy festői szépségű eldugott zug az Alpokban, a neve említése is frászt hozott a tervezőkre az építés alatt. A völgy ugyanis pont a Gotthard fölött található, ami persze önmagában nem lenne gond, csakhogy ez a völgy geológiai szempontból sokkal mélyebb, mint amilyennek látszik, ugyanis az eszméletlen mély árkot dolomit-zúzalék tölti ki.
+{{ passport:gotthard4.png |Rétegződések}}
+Ez egy szemcsés, cukorszerű anyag (a helyiek cukordolomitnak hívják) ami a völgy mélyében, a hatalmas rá nehezedő nyomás alatt a vízzel elegyedve iszapszerű folyós anyagot alkot. A Gotthardot megelőző próbafúrások egyikével sikerült is ebbe a kőzetbe beletrafálni 1996-ban, a fúrásból rakétaszerűen kivágódó acélcsöveket hatalmas nyomású és mennyiségű (5600 m<sup>3</sup>) iszap követte.
+//„Ez olyan volt, mintha egy tengeralattjáró falát fúrták volna át 1700 méter mélységben”// mesélte az esetről Georgios Anagnostou professzor. //„A hat, a helyszínen tartózkodó munkást csak a csodával határos módon sikerült az alagútból kimenteni”.//
+Végül, hosszas vizsgálatok során kiderült, hogy a rettegett massza alatt egy pár száz méter vastag //„gipszdugó”// van, ami megakadályozta a fenti eset megismétlődését az alagútfúró gépek áthaladásakor, pár száz méterrel mélyebben a bázisalagútban. Legalábbis akkor ezt nagyon remélték.
+Azért lehet (biztos), hogy minden egyes szokatlan zajra hideglelést kaptam volna, ha azon a gépen kellett volna dolgoznom, és tudom, hogy mi van a fejem felett néhány száz méterrel.
+//„Ahol a problémákat vártuk, ott ezek nem merültek fel, de ahol nem is számítottunk rájuk, na, ott előkerültek”// -- nyilatkozta Heinz Ehrbar, az alagútfúró konzorcium vezetője -- //„például a váratlanul magas kőzetnyomás miatt kellett áttervezni Fadio állomását.”//
+A munka során a hegyből összesen 28 millió köbméter kőzetet termeltek ki, ennek két harmadát az építkezés során fel is használták, a maradék harmadból szigeteket építettek az **Urner tavon**.
+{{ passport:gotthard3.png |az Urner-tavi szigetek, amiket a kibányászott kőből építettek}}
+==== 3000 tesztút ====
+A megépült alagút 90 métert emelkedik a teljes hosszán. Ez lehetővé teszi, hogy a korábbi, három mozdonyos vontatással szemben egy mozdony húzza az 1600 tonnás tehervonatokat, akár 160 km/h sebességgel az alagúton át.
+A személyszállító vonatok sebessége egyelőre 200 km/h-ban van limitálva, de jövőre már 250-nel is száguldhatnak (mondjuk [[passport:icx_az_uj_nemet_szuperexpressz|az új ICE 4-ek]]) a pályán. Ezzel a sebességgel már csak nagyjából 20 percbe fog telni átkelni a Gotthard alatt.
+Az idei év egyelőre a tesztüzemé, nagyjából még **3000 tesztut**at terveznek még a 2016. december 11-ei megnyitóig.
+Az alagútépítők sem maradnak munka nélkül az Alpokban, a szintén **57 km**-es **Mont-Cenis alagút** várhatóan 2026-ra készül majd el. Az új jövőbeli világrekorder, a **64 km hosszú Brenner** vasúti alagút építését is megkezdték már egy éve, a trónfosztásra viszont még egy darabig; 2026-ig várni kell.
+{{page>passport:lablec}}
+==== Források ====
+Wikipedia: [[https://de.wikipedia.org/wiki/Hannibals_Alpen%C3%BCberquerung|Hannibals Alpenüberquerung]]\\ Welt.de: [[http://www.welt.de/vermischtes/article150495403/Die-Schweizer-haben-den-Laengsten.html|Die Schweizer haben den Längsten]]\\ Tagesschau.de: [[https://www.tagesschau.de/ausland/gotthard-basistunnel-101.html|Lang. Tief. Teuer. Schnell.]]\\ Spiegel.de: [[http://www.spiegel.de/wirtschaft/gotthard-tunnel-der-laengste-eisenbahntunnel-der-welt-a-1094521.html|Mythos Gotthard-Tunnel: Der Jahrhundertbau]]\\ Baslerzeitung: [[http://bazonline.ch/schweiz/standard/Wo-der-Gotthard-im-See-versinkt/story/25134100?track|Wo der Gotthard im See versinkt]]\\
+{{tag>2016 vasút érdekes_történet bázis_alagút alagút Svájc Alpok Gotthard ICE világjáró Hannibal tech Adula_Mons Passo_del_San_Gottardo Tremola-völgy Sedrun Faido Piora-völgy iszap iszapbetörés Urner_tó építészet}}
+~~NOCACHE~~
+Bejegyzésmegtekintések száma: {{counter|total}}